A magyar gazdaság teljesítményének "egyetlen értelmes mérési módja, haa honi politikai beszéd szokásaitól eltérően nem a 'forint' nevűfikcióhoz, hanem a világgazdaság egészének teljesítményéhezviszonyítjuk" - írta Böröcz József Hétvége mellékletünkben megjelent írásában. A szociológus már "A félperifériás kapitalizmus"című korábbi írásában is jelezte, hogy ez a teljesítmény "egy többévtizedes, fölfelé irányuló tendencia után megtört valamikor anyolcvanas évek elején." Az egy főre jutó magyarországi össztermék és avilágátlag hányadosában mérve "először egy hat-hétéves helyben járáskövetkezett, majd a rendszervált(oz)(tat)ással lényegében egy időben,háborús dúlásra emlékeztető mértékű és gyorsaságú összeomláskövetkezett be".

Böröcz József azt vizsgálta, hogy a vizsgáltidőszakban a korábbi trendhez képest hogyan alakult a magyar gazdaságglobális pozíciója. Úgy tűnik - írja -, "mintha Magyarországvilággazdasági helyzete az 1960 és 1980 közötti időszakban nagyjábólDél-Koreáéval párhuzamosan futott volna, majd valahogy mintha amagyarországi gazdaság "pályát", gazdasági stratégiát, növekedésimintát váltott volna - még a rendszervált(oz)(tat)ás előtt. E szétváláskövetkeztében a huszonöt évvel ezelőttig Magyarország mögött kullogottDél-Korea egy főre jutó GDP-je a magyarországinak majdnem a két ésfélszeresét tette ki 2003-ban."

Némileg leegyszerűsítve aztmondhatjuk: "Magyarország a nyolcvanas évek elején beállt változásokkövetkeztében egy dél-koreai típusú gazdasági növekedési mintáról egylatin-amerikai típusúra állt át."

A dél-koreai modellt PeterEvans amerikai szociológusra hivatkozva a "fejlesztő állam" fogalmávaljellemzi Böröcz József. " E típus fő jellemzője, hogy a gazdaságlátványos növekedésében az állam aktív, koherens és konzisztenskulcsszerepet vállal. A fejlesztő állam belső szervezetét akiszámíthatóság és az áttekinthető, logikus, hatékony belső működésjellemzi. Az állami tisztviselők kiválasztása meritokratikus alapokontörténik, s mind az állami hivatalnokok, mind pedig a politikaikinevezettek tevékenységét a szakmai és állampolgári ethosz, atisztesség és a hosszú távú karrierépítés jellemzi.

Mind atársadalom nagy része, mind az üzleti elit, mind pedig azállamapparátust benépesítő csoportok többsége pontosan érti: agazdasági teljesítmény javítása közös, össztársadalmi 'ügy'. Az ígylétrejövő, a társadalom és a gazdaság külön érdekcsoportjaitól autonóm,ám ugyanakkor a társadalom és a gazdaság kollektív érdek- ésértékrendszerébe sajátos, holisztikus módon beágyazott államtípus - afejlesztő állam - alappéldája Dél-Korea."

A szerző nemállította, hogy az 1960 és 1980 közötti Magyarország tökéletesenmegvalósított "Dél-Korea" lett volna. Azt azonban ki lehet jelenteni,hogy a "magyarországi gazdaság viszonylag jól megközelítette adél-koreai fejlesztő állami modellt az 1960 és 1980 közötti időszakban."

1980,s különösen 1989 után viszont "az ország még a saját korábbi állapotaitis meghaladó mértékű külső függésbe került - s ez bizony mutat bizonyosstrukturális hasonlóságokat a latin-amerikai helyzettel."BöröczJózsef a hosszú távon kettős függési rendszerben lavírozó magyarfejlődés számára pozitív mintát lát az ír példában, ami mindenkülönbség ellenére "ad bizonyos elvont alapot némi reményre. Az írtípusú kimenetelre utaló jelek azonban sajnálatos módon - egyelőre -nem figyelhetők meg a magyarországi gazdaság teljesítményében" -szögezi le Böröcz József.

Ezek után a magunkfajta "kis, avilágkereskedelem főáramán kívül elhelyezkedő, volt államszocialistatársadalmak gazdaságfejlődésének alapkérdése, hogy gazdaságuk inkább azír, dél-koreai minták felé mozdul el, vagy pedig megmarad bizonyoslatin-amerikai alapminták lenyomataként (értelmezhető labdarúgásnélkül)."

"Akárhogy is, az mindenesetre szerencsés volna, ha azállam vezető pozícióit elfoglaló politikai és hivatalnoki eliteklegalább azt megpróbálnák megtenni saját társadalmuk világgazdaságielőrejutása érdekében, ami saját kompetenciájukba tartozik. Elsőlépésben levonhatnák például a konzekvenciákat a dél-koreai(szingapúri, hongkongi, ír, stb.) államszervezeti sajátosságokból éspolitikusi-hivatalnoki magatartásból saját szervezetükre ésmagaviseletükre nézvést. Hogy ez (jobb felől üt) "nemzeti", avagy (balfelől üt) "baloldali" lépés volna-e, ennek eldöntését bátorkodom anyájas olvasóra bízni" - zárja elemzését Böröcz József szociológus.