"A szólásszabadság korlátozható olyan esetekben, amikor az azzal élő kétségbevonhatatlan történelmi tényeknek mond ellent" - idézi keddi számában a Krónika című erdélyi napilap a bíróság indoklását.

Az SZNT küldötte kezdeményezte a pert a román Országos Diszkriminációellenes Tanács ellen, mert a testület elmarasztalta őt említett nyilvános felszólalása miatt.

A február 12-i gyergyószentmiklósi ülésen Molnár kijelentette a kettős állampolgárságra vonatkozó december 5-i népszavazás kudarca kapcsán, hogy "Magyarország lassan második Izraellé válik (...), és ha nem vigyázunk, még messzebbre is eljutnak!" Ugyanott azt is mondta, hogy "a holokausztban németek németeket is elégettek, nemcsak zsidókat", és hogy "egyébként a magyaroknak is volt holokausztja, nemcsak a zsidóknak: Trianon". A diszkriminációellenes tanács hivatalból indított eljárást az ügyben a Krónika február 16-i számában megjelent cikk alapján. Antiszemitának ítélte a megnyilvánulást, és ötmillió lejes pénzbírsággal sújtotta az erdőszentgyörgyi SZNT-küldöttet.

Molnár József - ügyvédje, Kincses Előd révén - azzal az érvvel támadta meg a diszkriminációellenes tanács határozatát, hogy "szólásszabadságában korlátozza őt a testület". Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke úgy felelt erre az érvelésre a Krónikának adott nyilatkozatában, hogy a strasbourgi joggyakorlat világos ebben a kérdésben, szigorúan fellép a holokauszttagadás újabb formái ellen is.

A marosvásárhelyi bíróság ítélete megfellebbezhető, és erre alighanem sor is kerül azután, hogy a felperes ügyvédje, Kincses Előd hazatér Magyarországról. Asztalos tájékoztatása szerint a testület még nem zárta le a vizsgálatot a február 12-i gyergyószentmiklósi gyűlés ügyében. Hátravan még annak a vizsgálatnak a lefolytatása, amely a kifogásolt felszólalást szó nélkül hagyó ülésvezető, Csapó I. József SZNT-elnök felelősségét hivatott megállapítani - olvasható a Krónikában.

(MTI)