A hét lépés e tendencia ellen hat - nyilatkozta lapunknak Magyar Bálint oktatási miniszter az idei tanévnyitón beharangozott hét lépés értelmezéseként. A száz lépés programjába illeszkedő csomag lényege, hogy a jövőben az általános iskoláknak a saját körzetükbe tartozó gyermekek kötelező felvételén túl elsősorban az adott településen élőkről, közülük is főként a hátrányos helyzetűekről kell gondoskodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az elitiskolák sem válogathatnák meg diákjaikat, amire a hatályos jogszabály a "tájékozódó jellegű elbeszélgetés" formájában lehetőséget ad. Nincs szó arról sem, tette hozzá, hogy a két kormányzó párt államfelfogása ütközne, mondta felvetésünkre Magyar Bálint. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesülésére vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: amit korlátoznak, az az iskolák diákválasztási joga.

A program szerint az alacsonyabb lélekszámú településen élő diákok ugyanolyan színvonalú oktatásban részesülnének, mint a nagyobb városok diákjai, ezért kistérségi társulások keretében ösztönöznék, hogy ha helyben vannak az iskolák alsó tagozatai, a felső tagozatok iskolabuszokkal elérhetők legyenek, és minden kistérségben legyen olyan tizenkét évfolyamos iskola, ahová felvételi nélkül be lehet jutni.

A liberális politikus szerint az iskolák közös kistérségi intézmények "telephelyeiként'" funkcionálhatnának, amelyek között a távolságokat - az iskolabuszok mellett - "utazó tanárok" hidalnák át. Jelenleg is működik olyan kistérség, ahol az óvoda az egyik, az általános iskola alsó tagozata a másik, a felső tagozat pedig a harmadik településen működik. Az oktatási tárca célja, hogy ezeket a társulási formákat ösztönözze, ami ígérete szerint meg fog jelenni a jövő évi költségvetésben. Ebben nincs konfliktus a kormányon belül, szögezte le a miniszter.

Az oktatási tárca vezetője kitért arra is, hogy a Fidesz rendre "falurombolással" vádolja a kabinetet. A hét lépésre mégsem az ellenzéki vádak, de még csak nem is az érettségi botrány "kompenzálása" miatt volt szükség. Arra a kérdésünkre pedig, hogy az iskolai szegregációról, a szegénységről folyó vita felélénkülése motiválta-e a kormányt a hét lépés megalkotásakor, a politikus azt felelte: ezt a vitát - a vonatkozó tanulmányok megrendelésével - részben ők maguk generálták. Ugyanakkor azt már a száz lépés programjának kidolgozásakor eldöntötték, hogy a tanévkezdéskor az oktatásé lesz a főszerep. Magyar Bálint 23 pontot ajánlott a kabinetnek, ebből lett végül hét. Arra egyelőre nem tudott választ adni Magyar, hogy mindez mennyibe fog kerülni, ám úgy véli, hogy az egyes normatívák átcsoportosítása nem feltétlenül jelent pluszkiadást.