Irigylem azokat, akik a hétvégén el tudnak majd menni a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatára - kezdi rögtön egy olyan eseménnyel, amelyet időszűke miatt kénytelen lesz kihagyni. Pedig nagyon is tetszene neki, hiszen a Sándor-palotában például sohasem járt, annak ellenére, hogy hosszú évtizedeken át figyelte a romjait, és várta, hogy végre történjék vele valami.

- Majd, talán, egyszer... - mondja, hozzáfűzve, hogy a Nemzeti Bank Szabadság téri épületében viszont jó néhányszor megfordult. Akkoriban, amikor roppant nehéz volt hozzájutni az utazáshoz elengedhetetlen devizához, neki sikerült szert tennie némi protekcióra, így aztán az elnöki folyosót és a főpénztár csarnokát is ismerősként köszönthetné, ha a 17-18-i hétvégén ő is beállna a bebocsátásra várók hosszú sorába. Az Országos Levéltár épülete azonban - amely ezen a két napon ugyancsak megnyitja a kapuit - mindig is izgatta. Gyerekkorában nap mint nap látta a Toldy gimnáziumba menet, roppant titokzatos helynek tűnt. Nem úgy, mint az Erzsébet téri buszpályaudvar, amelynek az építésére is emlékszik; sorban állás közben sosem jutott eszébe alaposan megnézni, most meg, lám, már védendő örökségnek számít.

A múltból a jövőbe ugrunk aztán, hiszen Horváth Ádám a Jövő Házát is ajánlja az olvasók figyelmébe. Pénteken nyílik meg a budai Millenáris Parkban a Jövő Háza első részlege, ami nem más, mint a Csodák Palotája új bemutatója. A működtethető eszközöket felvonultató interaktív kiállítás nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is elkápráztathatja. - Én Münchenben, az ottani technikai múzeumban láttam először ilyet. Felnőtt fejjel is nagyon jót játszottam. Képzelje, még a bányagépek működtetését is ki lehetett próbálni - meséli.

S ha már a kipróbálásnál tartunk, Horváth Ádám egy kis kóstolgatást is ajánl: a budapesti pezsgő- és borfesztivál keretében szerdáig borkiállítást és vásárt tartanak a budai Várban, a palota előtti teraszon. Az eseményt táncelőadások és zenei bemutatók tarkítják - a vendég Andalúzia -, 14-én este pedig gálakoncertet rendeznek a Zeneakadémián. A Danubia Szimfonikus Zenekart Héja Domonkos vezényli, szólistaként közreműködik Jandó Jenő zongoraművész és Zászkaliczky Ágnes orgonaművész. A műsoron Smetana Moldvája, Dohnányitól a Változatok egy gyermekdalra és Saint-Saens Orgonaszimfóniája szerepel. - Nemrég hallottam - mondja az utóbbiról Horváth Ádám -, egészen csodás alkotás.

Ugyancsak a Zeneakadémián rendezik meg szeptember 18-án, vasárnap az intézmény fennállásának 130. évfordulójára emlékező, az akadémia javára adományokat gyűjtő jótékonysági estet. A két részből álló előadás első felében Batta András rektor idézi föl filmbejátszások, hangfelvételek és különleges tárgyak segítségével a Zeneakadémia történetét, majd föllép a Rádió Gyermekkórusa, a második részben pedig az iskola neves növendékei tartanak afféle "zsenik összejövetelét". Kocsis Zoltán a hallgatók kamarakórusát vezényli, Marton Éva Gershwin-dalokat énekel, Schiff András Schubertet zongorázik, az Amadinda együttes ragtime-koncertet ad, Sebestyén Márta pedig - aki nem járt ugyan a Zeneakadémiára, de az édesanyja igen - Szokolai Dongó Balázs dudakíséretével énekel. - A program páratlan, az alkalom pedig megismételhetetlen. Elvégre a Zeneakadémia nem lesz többet 130 éves - ajánlja az eseményt Horváth Ádám.