Szükségessé válhat a polgári szabadságjogok korlátozása a terrorizmus elleni harcban - mondta most nyilvánosságra hozott beszédében a brit belső elhárítás (MI5) vezetője. A minap burkoltan ugyanerre figyelmeztetett a brit belügyminiszter is.
A szabadságjogok korlátozásának lehetőségéről a brit elhárítás vezetője
Eliza Manningham-Buller még a múlt héten Hágában, a holland elhárítás megalakításának 60. évfordulóján elmondott beszédében - amelyet szokatlan módon az MI5 hivatalos honlapján tettek közzé szombaton - kijelentette: a világ alapjaiban változott meg, és a kialakult helyzetben meg kell vitatni, "nincs-e szükség a mindannyiunk által vallott értékek bizonyos eróziójára annak érdekében, hogy a napi ügyes-bajos dolgaikat intéző állampolgárokat kisebb eséllyel tépje darabokra egy pokolgép".
Eliza Manningham-Buller szerint a kérdés különösen akkor válik kényessé, amikor az elhárítás birtokába kerülő értesülések "töredékesek, vagy nehezen értelmezhetők". A legfőbb dilemma az, hogy miképp lehet az állampolgárok életét megvédeni a törvényes kereteken belül "törékeny", egyértelmű bizonyítéknak még nem minősülő, vádemeléshez nem elégséges hírszerzési értesülések alapján - tette hozzá.
A minap Charles Clarke brit belügyminiszter még egyértelműbben fogalmazott, amikor az uniós belügyminiszterek kötetlen newcastle-i értekezletét felvezető beszédében azt mondta: a jelenlegi törvényi keretek igen nehézzé, egyes esetekben lehetetlenné teszik a hírszerzési eszközök alkalmazását például a távközlési adatok terén, "súlyosan korlátozva a törvényalkalmazó szerveket abban, hogy megvédjenek bennünket a bűnözőktől".
A soros brit EU-elnökség a júliusi londoni terrortámadások nyomán radikális intézkedéseket szeretne - lehetőleg még az idén - uniós szinten foganatosítani; ezek lényege, hogy gyakorlatilag hozzáférhetővé tennék a terrorellenes hírszerzési szolgálatok számára a távközlési és internetszolgáltatók adatait a felhasználókról. Nagy-Britannia törvényben szeretné előírni, hogy a telefon- és internetcégek tartósan őrizzék meg a hálózataikon zajló minden egyes kommunikáció részvevőinek kilétéről, a kommunikáció időtartamáról, időpontjáról, a részvevők tartózkodási helyéről szóló adatokat.
London azt is szeretné, ha a mobiltelefon-szolgáltatók a nem fogadott hívásokat külön is nyilvántartanák, abból kiindulva, hogy az ilyen híváskezdeményezések pokolgépek robbantására szolgáló elektronikus jelek is lehetnek.
Az elképzeléseket számos bírálat érte az angliai miniszteri értekezleten, és az Európai Parlament sok képviselője is komoly fenntartásainak adott hangot.
(MTI)
