- Ha az Egyesült Államok is ugyanolyan hatékonyan használná föl az energiaforrásokat, mint Európa, akkor napi nyolcmillió hordó olajat lehetne megspórolni - mondta Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter. Thierry Breton francia pénzügyminiszter kifejtette, hogy a gazdagodó olajtársaságokra kivetett adóval kívánja Párizs ellensúlyozni a drágaság hatását, ha a cégek maguktól nem csökkentik a benzin árát. A jövedéki adók csökkentését viszont általában elutasították a miniszterek.

- Az olajtermékekre vonatkozó adók csökkentése nem az az út, amelyet követni kell, mert növeli a keresletet, és nem oldja meg a problémát, a cél éppen a kereslet csökkentése lenne - erősítette meg a bizottsági álláspontot Kovács László adó- és vámügyi felelős szóvivője, Maria Aszimakopulu. Szerinte nem támogatja az adócsökkentést a Európai Bizottság az olajárak emelkedésének ellentételezésére, de a jövedéki adó európai uniós minimumszintjének elérésig nem akadályozhatja meg a tagországokat ebben.

A közösségi jog ugyan előírja a 90 napos stratégiai olajtartalék-képzést, ám az Európai Bizottság megfelelő tagállami indoklás esetén eltekinthet ennek betartatásától - derült ki tegnap, a kérdéssel foglalkozó uniós munkacsoport ülése után. Ilyen "jó indok" például az Egyesült Államoknak nyújtott olajkészlet-segítség a Katrina-katasztrófát követően. Az EU érve az: ha a huszonötök egészét tekintjük, a júniusi adatok szerint 117 napra elegendő készlet halmozódott fel. Termékekre lebontva ez 121 napos benzin-, 103 napos gázolaj- és kerozin-, illetve 204 napos fűtőolaj-tartalékot jelent. Amint arról beszámoltunk, Magyarország is piacra dobja egy-két napos stratégiai olajkészletét, de ezt a későbbiekben visszapótolja.