Bontott kapcsolat

Ma már talán nehezen hihető, de Sugár András, aki Magyarország legnagyobb mobilszolgáltatóját felépítette és sikerre vitte, nem volt mindig olyan határozott, keménykezű és tekintélyelvű, mint amilyennek cégvezetőként tartották. Sőt, a kitűnően tanuló diákot inkább csendes, visszahúzódó, a balhékat lehetőleg elkerülő fiúnak ismerték. Végül is ez volt a családi példa. Történelemtanár nagyapjától és külkereskedő nagybátyjától azt tanulta, néha jobb csendben maradni. Utóbbit teszi mostanában. A korábban sokat nyilatkozó Sugár hallgat, pedig bőven lenne mondanivalója. Legfőképp arról, mi vezetett odáig, hogy egyik napról a másikra távozott cége, a T-Mobile éléről.

Sugár András szerződésbontásának híre a Népszabadságban jelent meg először. Az állítást, mely szerint a mobilszolgáltató első embere még a 2007 elején lejáró megbízatása előtt elhagyja a céget, vegyesen fogadta a közvélemény és a média. Volt újság, amely találgatásnak minősítette a hírt, mások értetlenkedtek. Miért is kellene leváltani egy olyan menedzsert, aki úgy irányít egy piacvezető mobilszolgáltatót, hogy a cég adózott eredménye tavaly több mint 48 milliárd forint volt? A tulajdonos, a Magyar Telekom és a T-Mobile kommunikációs osztályai utolsó percig, még múlt hét csütörtökén és péntekén is állították, nem értesültek a vezérigazgató távozásáról. Aztán jött egy hétvége, és hétfőn a közlemény: a T-Mobile igazgatósága és a társaság vezérigazgatója kölcsönösen arra az elhatározásra jutottak, hogy Sugár András munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntetik. A szeptember 6-ával távozó cégvezető feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben átmenetileg Straub Elek, a T-Mobile Magyarország igazgatóságának elnöke jár el.

A találgatások új irányt vettek, már nem az volt a kérdés, hogy igaz-e, hanem, hogy mi áll a vezércsere hátterében. Hivatalos indoklást mindössze az igazgatóság döntéséről szóló közlemény tartalmazott. Annak is az a része a legbeszédesebb, amely Sugár András nyilatkozatát tartalmazza: "A tulajdonosi kör jövőképével nem tudtam azonosulni, így tisztelettel és megbecsüléssel adom át a vezetést kollégáimnak és a tulajdonos által kijelölt vezetésnek." Meglepő, mert Sugárról azt mondják, győzelemre született. Meg azt is mondják, hogy jó szemmel veszi észre a kínálkozó lehetőségeket, nem megy bele olyan üzletbe, amelynek sikerére nem lát száz százalék garanciát. Mellesleg pedig nem asszisztál ahhoz, hogy lerombolják és megcsonkítsák több mint tíz év alatt felépített "birodalmát".

Lapunk úgy tudja, hogy a Magyar Telekomnak sikerült elérnie a Deutsche Telekomnál, hogy a T-Mobile megszűnjön mint jogilag önálló cég. A társaságot beolvasztanák a volt Matávba. Ennek valószínűleg az aranyrészvényes magyar állam sem lesz kerékkötője, hiszen ez ügyben hosszabb ideje lobbizik a Magyar Telekom - mármint azért, hogy az informatikai miniszter módosítsa a T-Mobile mobilszolgáltatásokra vonatkozó koncessziós szerződését, ezzel hárítva el az akadályt az ügylet elől. A T-Mobile önállóságáért vívott háború egészen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökig elért. Úgy tudjuk, a kormányfő Sugár és a T-Mobile önállóságát védők mellé állt, bár ennek ellenére is csak néhány hónapot sikerült nyernie a vezérnek.

Még nem lehet részleteket tudni a beolvasztásról, csak annyi szivárgott ki, hogy a tulajdonos a következő négy évben több mint húszmilliárd forintos megtakarítást remél az intézkedéstől. A beolvasztásból eredő költségcsökkentésből ez a summa biztosan nem jön össze, így csak a kifizetett adó lehet esetleg kevesebb a fúzió után, ám ha ez így van, az lehet, hogy jó a német főrészvényesnek, a magyar költségvetés viszont jókora összegtől eshet el, hiszen a komoly nyereséggel működő mobilágazat eltartja majd a birodalom kevésbé rentábilis részlegeit.

Egy biztos: a T-Mobile most is hatékonyan működik, a költségek lefaragása idén is tetemes, azaz e téren nincs komoly tartalék. De nem hozhat ilyen nagyságrendű összeget az sem, ha minden korábbinál szorosabbá teszik a vezetékes és a mobil üzletág kapcsolatát, és kombinált kínálattal jelennek meg a fogyasztók előtt. A felsővezetők számának csökkentésével megmaradó pénz sem tudja talpra állítani a vezetékes üzletágat, amely évről évre zsugorodik.

Azt, hogy a mobilpiacon folyó már-már kíméletlen versenyben hogyan tud majd helytállni az önállóságát elveszítő cég, egyelőre korai válaszolni. Mindenesetre jelentősen javulhatnak a Vodafone és a Pannon GSM esélyei, ha nem rendeződik gyorsan a jelenlegi bizonytalan helyzet. A konkurencia vezetői között már 2001 decemberében is akadt, aki nemcsak a karácsonyt és a szilvesztert ünnepelte meg, de annak örömére is pezsgőt bontott, hogy az akkor még Matáv megvásárolta a Deutsche Telekomtól a Westel és a 0660 fennmaradó 49 százalékát, így százszázalékos tulajdonosává vált a mobilcégnek. Talán mondani sem kell, a gesztusban több volt a káröröm, mint a sikeres üzleti tranzakciónak szóló elismerés.

Sugár András azt követően is önállóan hozta meg ugyan döntéseit, hogy a cég a Matáv kezébe került, de a Nagy Testvér mindent figyelt, és látott. Amikor szóba kerül Straub Elek, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója és Sugár András kapcsolata, a bennfentesek leginkább sokat sejtetően mosolyognak. A vezérek pedig nyilvános megszólalásaikban olyanokat mondtak, hogy nincs alá- és fölérendelt viszony közöttük, megosztják egymás között a feladatokat, képesek kompromisszumokat kötni, az érdekek közösek. Sőt Straub Elek elbocsátó üzenetében is csak dicsérő szavak olvashatók. "Sugár András létrehozott és - nemzetközileg is elismert menedzserként - magas szinten irányított egy olyan céget, amelyben minden tudás adott ahhoz, hogy hosszú távon is piacvezető legyen a mobilpiacon. Nagyra értékelem Sugár András tevékenységét, amit a mobil távközlés magyarországi megalapozásában, fejlesztésében végzett, valamint a Magyar Telekom Csoport eredményes működésében betöltött kiemelkedő szerepét. Nyugodtan kijelenthetem, neve összekapcsolódott a hazai mobilszolgáltatás rendkívül dinamikus fejlődésével."

De - és ez már nem az elnök szövegéből vett idézet - nem tudták "betörni". Nehéz is lett volna egy olyan keménykezű embert háttérbe szorítani, aki munkamán volt és maximális önállósághoz szokott. Azt mondják róla, döntéseit általában nem bocsátotta széles körű egyeztetésre. Persze neki is volt egy szűk csapata, amellyel a kezdetek óta építgette a céget, és amelynek véleményére sokat adott. Ő ezt árnyaltabban látja, és azt mondja, csak ott avatkozott be a társaság működésébe, ahol szükséges volt.

A működését 1994 márciusában megkezdő Westel életében nem voltak különösebb válságok. A Vodafone megjelenése is inkább a versenyt élénkítette, hiszen a T-Mobile piaci részesedése az 1999-es 53 százalékról mindössze 46 százalékra csökkent, ami nem nevezhető komoly vérveszteségnek. A nagy "vörös ellenség" megjelenése azonban - ahogyan az angol világcéget emlegetik - felgyorsította egy régóta rebesgetett "rémhír" megvalósítását. Nem csak a nyugalmat zavarta meg. Ahogyan 2004 májusában Straub Elek mondta: az ügyfelekért vívott óriási csata, a magyar piacon jelen lévő globális márka agresszív értékesítési stratégiája és kommunikációja új kihívás elé állította a Westelt. A mobilszolgáltató ezért egy nemzetközi márkára támaszkodva versenyez tovább: a Matáv igazgatósága úgy döntött, május elsejétől T-Mobile lesz a Westelből.

És mit mondott Sugár András? Azt, hogy a váltást az üzleti logika diktálta, nem az emóció. Profi cégvezetőként tudta, az érzelmi kötődés felett az üzleti célok elérése iránt érzett elkötelezettség segíthet győzelmet aratni.

Mondta, miközben tudta, a jól bevezetett, elismert, elfogadott és bizalmat ébresztő név sokszor többet ér, mint maga a vállalat. Ha a fogyasztó azt érzi, hogy az adott márka neki szól, a termék illik hozzá, nagy valószínűséggel meg is veszi. Szakértők is veszélyes műveletnek tartották a Westel név kivezetését. Főleg az volt kérdés, hogy a pozitív ismérvek - hűség, ismertség, megbízhatóság, minőség - hogyan kapcsolható hozzá a T-Mobile névhez. Ráadásul arra is vigyázni kellett, hogy a T-Mobile ne csupán a világmárkák egyikeként jelenjen meg Magyarországon, hanem az itteniek érezzék, hogy hozzájuk és nekik is szól, különben elhidegülnek a cégtől.

Nevezzék a vállalatot Westel 900 Kft.-nek, Westel Rt.-nek vagy T-Mobile Magyarországnak, Sugár András egy valamihez minden körülmények között, ragaszkodott. Kényes volt arra, hogy a társaság ne csak hangoztassa, hogy piacvezető, de maximálisan feleljen is meg ennek a rangnak. Például legyen első az új szolgáltatások bevezetésében. Így történt ez a gyors, csomagkapcsolt adatátvitel a GPRS, a multimédiás képküldés az MMS, a mobilbank, a harmadik generációs szolgáltatások esetében, de náluk lehetett először kedvezményes áron készüléket vagy előre fizetett feltöltőkártyát venni. Működése első évében 57 ezer előfizetőt sikerült a céghez csábítani. Ma pedig több mint négymillión vannak, a húsz fővel indult csapat pedig majd kétezresre duzzadt.

Érdekérvényesítő képessége kiemelkedő - tartják róla. Ezt támasztja alá, hogy gyakorlatilag az ország valamenynyi lobbiszervezetében, vezetőként vagy tagként, de ott volt vagy van, így például a gyáriparos vagy a Joint Venture szövetségben, a Business Leader Fórumban, az Amerikai Kereskedelmi Kamarában, a Befektetői Tanácsban, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarában. Mindemellett elnökségi tag a Magyar Olimpiai Bizottságban, és társelnök a Magyar Vitorlás Szövetségben is. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, a The Wall Street Journal az elkövetkező tíz év egyik meghatározó közép-európai üzletemberévé választotta, megkapta a Business Central Europe-tól a legjobb üzleti vezető Magyarországon kitüntetést, a Dale Carnegie Vezetői Minőségi Díjat és a többi között az Európai Minőségi Díjat.

Azt senki sem vitatja, hogy Sugár András maga volt a Westel, a neve öszszefonódott a céggel. Az átmárkázáskor felvett új szlogen, amikor a Westelből T-Mobile lett, a "Jobb veled a világ", azonban nem bizonyult időtállónak kettőjük kapcsolatában.

? sugár andrás

1969: villamosmérnöki diplomát kap a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ugyanebben az évben az Elektromechanikai Vállalatnál helyezkedik el fejlesztőmérnökként.

1974: a Külkereskedelmi Minisztérium munkatársa, hat évvel később pedig már New Yorkban Magyarország kereskedelmi kirendeltségén tölti be a kereskedelmi tanácsoshelyettesi posztot.

1985: az Intercooperation Rt. vezérigazgató-helyettese

1988: a Transelektro Rt. kereskedelmi igazgatója és vezérigazgató-helyettese.

1991: a Westel Rádiótelefon Kft. vezérigazgatója.

1993: a Westel Mobil Rt. vezérigazgatója.

2004: a T-Mobile Magyarország Rt. vezérigazgatója.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.