Az Európai Unió fejlesztési filozófiája - nagyon leegyszerűsítve - úgy szól: adj egy eurót, és én adok hozzá egy másikat. Vagyis a hazai fejlesztési forrásokat megduplázhatjuk az EU segítségével. Ennek a rendkívüli lehetőségnek a minél szélesebb társadalmi konszenzuson alapuló és minél hatékonyabb kiaknázására készült el az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK). Csütörtökön konferenciával zárták a tervek társadalmi egyeztetésének időszakát.

Baráth Etele EU-ügyekért felelős miniszter elmondta: korábban soha nem folyt ilyen széles körű társadalmi vita. Nagyon elégedetten értékelte az egyeztetés tapasztalatait. Több ezer vélemény feldolgozása alapján arról számolt be, hogy a sok kritikai észrevétel mellett a "Tegyük sikeressé Magyarországot" program meggyőző támogást kapott. Egyértelmű társadalmi támogatást kapott az a szándék, hogy a fejlesztéseknek három prioritása az egészségügy fejlesztése, a munkahelyteremtés és a tisztes lakókörnyezet biztosítása legyen. Ugyancsak látható, hogy általános az igény az igazságos, biztonságos Magyarország megteremtésére.

Baráth Etele arról is beszámolt, hogy Magyarország első a régióban az EU pályázati pénzalapjainak felhasználásában, megelőzve Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot. Húszezer pályázatból 10 ezerről már támogatási döntés született, 510 milliárd forint értékben, ezzel a 2004 és 2006 közötti hároméves pénzügyi keret 76 százalékát lekötötték. Szeptember 1-jéig 67 milliárd forint kifizetését is jóváhagyták már.

A koncepciók véleményezésében komoly szerepet kaptak a tudományok képviselői és a civil szféra. Meskó Attila a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkacsoportja képviseletében elmondta: az MTA véleményét a koncepciók kidolgozói, a tárcák képviselői elfogadták. A véleményezésben részt vett - többek között - Ferge Zsuzsa szociológus, Inotai András közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója, Tamás Pál szociológus. Az akadémikusok fontosnak és jónak tartják a program céljait, fő területeit: az egészséget, az emberi környezetet, az oktatást, a kutatás és fejlesztést, az innovációt és természetesen a gazdasági versenyképességet. A humán szempontok közül az akadémikus kiemelte a demográfiai problémák: a népességcsökkenés és az elöregedés problémájának kezelését, valamint a roma integráció erősítését. A sikeresebb K+F és innováció érdekében az MTA javasolja, hogy a kompetencia-központok ne csak az egyetemek köré szerveződjenek: szükséges a kutatóintézetek és az egyetemek, valamint a régiók összefogása.

A civilek részéről Rajnai Gábor, az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum elnöke is elismeréssel szólt a széles társadalmi vitáról, amelyre még nem volt példa; megfogalmazta ugyanakkor a civilek kritikai észrevételeit is. A koncepciók általános hiányosságának vélik, hogy: azok nem kezelik harmonikusan és konzekvensen a fenntarthatósági elveket; nem készült még el a lisszaboni stratégiának megfelelő nemzeti stratégia, és ezért nem tudni, szinkronban lesznek-e a most megvitatott koncepciók a lisszaboni akciótervvel; az általuk szükségesnek ítéltnél kisebb súllyal szerepel a vidékfejlesztés.

Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke elmondta, természetesen dolgoznak a szakértők a lisszaboni stratégia nemzeti akciótervén is: szeptember második felében ennek is megkezdődik az egyeztetése.

Dióssy László, Veszprém polgármestere, a Települési Önkormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) elnöke emlékeztetett: a TÖOSZ 1700 önkormányzatot fog össze, és a Kolber István regionális- és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterrel 2005-ben kötött szerződés alapján koordinálja az átfogó vitát valamennyi megyében. Az önkormányzati elnök és Baráth Etele is hangsúlyozta: a koncepciók vitája nem zárult le, folyamatosak az egyeztetések és a módosítások, fejlesztések, így az eddig megfogalmazott és a közeljövőben születő vélemények is beépülhetnek abba az országgyűlési határozati tervezetbe, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október első hetében egyeztet a parlamenti pártokkal, majd ezt követően terjeszti a kormány az Országgyűlés elé. A koncepciók parlamenti elfogadását követően az év végéig készül el a konkrét feladatokat, programokat tartalmazó stratégia, amelyben teret kívánnak hagyni az ágazati szabadságnak is.

Kivétel nélkül minden felszólaló kiemelt jelentőséget tulajdonított a "Befektetés az emberbe" fejezetnek. Szegvári Péter, az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) elnöke arról szólt, a területi versenyképesség alapja a "területi tőke", ebben első helyen szerepel a humán tőke, az emberi erőforrás. Szegvári Péter, aki az OTH uniós követelményeknek megfelelő átalakítása, s az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) "atyja", elmondta: a felmérések szerint 80 százalékos a dokumentum támogatottsága, és jól érzékelhető a regionalizmus és a decentralizmus iránti igény. A regionális alapokból elkölthető pénzek 50 százalékát a régiók saját döntésük alapján költhetik majd el. Szegvári úgy véli: ennek kell a követendő iránynak lennie: a decentralizált forráselosztás előkészítheti a közigazgatás decentralizációját. Szegvári Péter hangsúlyozta azt is, hogy a területi fejlesztés és versenyképesség-növelés nem a felzárkóztatás fontos szempontjának és jogos igényének kárára történik: a humán erő, a környezet, a tájkincs hasznosítása minden térségnek a saját területi tőkéjét adja, ezt kell megfelelő infrastrukturális fejlesztéssel erősíteni.

Szegvári Péter hangsúlyozta Budapest nemzetközi szerepét is, valamint a kelet-nyugati mellett, az észak-déli nemzetközi folyosó súlyát. Hazánk ugyanis több irányból is az Unió kapuja lehet, és Magyarország számára létkérdés a határ menti fejlesztés és a határon átnyúló együttműködések bátorítása és bővítése.

(eurohirek.hu)