A hamis kampányt nem a német edző indította el, már csak azért sem, mert szerződése aláírásakor fogalma sem lehetett róla: azért hozzák ide, hogy a nevével takarózzanak. Akik rá szavaztak, úgy gondolkoztak: a világhírével el lehet feledtetni a mind nyomasztóbb bajokat, pláne, ha idehaza sosem látott "píárt" szerveznek a kapitányi kinevezés és munkásság köré.

Ám, ahogyan a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, úgy kiderült az, ami már a megállapodás pillanatában biztos volt: ha nem orvosolni, csupán - verbális zuhataggal, lampionnal, konfettivel - "eltüntetni" akarják a problémákat, az sehova sem vezet.

Matthäusszal a válogatott négy meccset nyert a vb-selejtezőkön: oda-vissza legyőzte Máltát és Izlandot. Ebben azért fellelhető valamiféle fejlődés, mert az 1994-es világbajnokság kvalifikációs szakaszában Budapesten és Reykjavíkban is kikapott a csapat az izlandiaktól. (Az 1990-es vb selejtezőin a máltaiakkal szemben elért dupla döntetlent nem számítom ide, abban ugyanis meghatározó szerepe volt a bundaügy rapid rendőrségi kezelésének, hiszen La Valletta előtt szó szerint "elvitték" a válogatott játékosok egy részét, egy másik hányadnak pedig bevonták az útlevelét.) Az eredményeket illetően egyéb pozitívum nincs. A további négy, eleve rázósabbnak tetsző mérkőzésen a magyar együttes mindössze egy pontot szerzett és egyetlen gólt ért el, s bár szerdán kétségkívül balszerencsésen kapott ki a csapat, a pech éppen akkora volt, amekkora a mázli a bolgárok ellen, amikor az utolsó pillanatokban szédült be az az egyke egyenlítő gól.

Hogy a svédekkel szemben a Puskás Ferenc stadionban jól küzdött a válogatott? Igaz. De egy-egy meccsen bármelyik korábbi szakvezetővel kitett magáért az együttes. Gondoljunk csak az olaszok elleni 2-2-re, a románok vagy a norvégok elleni 1-1-re - ez utóbbi találkozókon a vendégek örülhettek, de nagyon, a döntetlennek -, vagy éppen a svédekkel vívott Eb-selejtezőre, amelyen (Stockholmban!) sokáig győzelmi esélyei is voltak a mérkőzést megint csak 1-1-gyel záró magyar csapatnak. Egy kvalifikációs széria azonban nem kiragadott momentumokról, hanem folyamatos versengésről szól, és semmi más nem érdekes benne, csak a továbbjutás vagy a kiesés. Márpedig Matthäus garnitúrájának egyetlen pillanatig sem volt reális esélye a szüntelenül hangoztatott vb-részvételre, azaz még a bukás mikéntjét sem érdemes taglalni, hiszen az együttes mindjárt az első találkozón, a zágrábi 0-3 alkalmával bebizonyította, milyen távol van Németországtól, melyhez aztán sehogy sem tudott közelebb kerülni. (Jellemző módon a bemutatkozás előtt Pellady "kampányfőnök" azt mondta: 5-0-ra legyőzzük a horvátokat!)

Most persze a "rózsaszín párducoknak" - vannak elegen - nagyon nehéz rávetődniük valami jóra, mert a tabellán olvasható pontszámot, a 13-at nem tudják átjavítani 20-ra vagy 22-re. Ráadásul nemhogy használtak, ellenkezőleg: ártottak Matthäusnak, hiszen a valóság minden mértéket meghaladó átrajzolásával a berkeken belül is magukra haragítottak sok mindenkit. A "púderszolgálatot" részben a kapitánnyal is azonosították, hiszen a kommunikációs álomhálózat Matthäus megérkezésével kezdte meg áldatlan működését, és a szakvezető nem tett ez ellen semmit. Bizonyos fokig érthetően ült fel a hullám hátára, hiszen a német elhivatottságba született bele, és játékos-pályafutását szédítő sikerek kísérték. Ám azt nem akarta felismerni, hogy ez a mentalitás olykor akár komikussá is válhat az általános magyar futballnihilben...

A kapitány annyit ért el, mint a korábbi szakvezetők; semmivel sem többet. Nem az ő bűne, mert - noha nyilvánvalóan követett el hibákat, sőt boldog-boldogtalant kipróbált a válogatottban - ezzel a labdarúgással Lippi, Parreira, Luxemburgo együttesen sem tudna mit kezdeni. A jelen viszonyok között kódolva van a bukás. Jelen viszonyok? A legjobb esetben immár huszonnégy év telik el magyar vb-részvétel és minimum harminchat esztendő honfitársaink Eb-szereplése nélkül. A kilátások - amint az kitetszik - Matthäusszal sem jobbak; hogy ki lesz a jövőben a kapitány, ő vagy más, az korántsem meghatározó kérdés. (Habár pénzügyileg nyilván nem mindegy, egyebek közt ezért is szorgalmazzák többen, hogy mielőtt a szakvezető szerződéshosszabbításáról, illetve a váltásról döntenének, hadd lássák, mi van a mostani megállapodásban. Ugyanez vonatkozik a marketingmenedzser kontraktusára is.)

A jövő minden tekintetben kétséges, két dologra azért mérget lehet venni. Az egyik: a magyar futballt alapjaiban kellene átrendezni, s mindenekelőtt szándékot kellene mutatni a morális megújulásra. A másik: a vb-t megtartják 2006-ban.

Matthäus ott lesz.

Bukfenc