Minősített szoftverek
Mintegy másfél éve tapasztalható ez a jelenség. Az ilyen hírek gyakorisága egyelőre nő. Bécsből januárban jelentették a lehetőség komoly tanulmányozását, majd július elején, hogy a fővárosi önkormányzat 7500 PC-s munkahelyén egyelőre javasolt, de nem kötelező alternatívaként rendelkezésre áll egy Linux (op. rendszer) - KDE (grafikus kezelőfelület) - OpenOffice (irodai programcsomag) -alapú megoldás. Az áttérés célja nyilvánvalóan a működtetési költségek csökkentése, amelyekben meglehetős súllyal szerepel(t) a Microsoft-termékek folyamatos frissítéseinek licencdíja.
A nyílt forrású szoftverek használati értékét nem kell bizonyítani. Van még néhány ezeken kívül: ilyen a GIMP képszerkesztő, az Apache webszerver, a postgreSQL adatbázis-kezelő, és a P-vel kezdődő nevű webfejlesztő szoftverek: Perl, PHP, Python. Ismertségüket egyrészt a szakmai érdemeiknek köszönhetik, másrészt minden nagyobb nyílt szoftver mögött ott áll egy nemzetközi súlyú vállalat, ahogy a Java mögött a Sun, vagy a Linux mögött az IBM.
De van még sok tízezer kisebb, nyílt forrású szoftverprojekt, amelyeket valóban önkéntesek, magánszemélyek gondoznak. Megoldások egy kisebb, ritkábban előforduló problémára - honnan lehetne megtudni, mi létezik? A Google megtalálja ugyan a projekt weblapját (ha a kérdező jól állította össze a keresőkifejezést...), de onnan ritkán lehet megtudni a szoftver szakmai értékeit.
A jogos és létező igény kielégítésére a szoftverminősítés témájával már régebben foglalkozó pennsylvaniai Carnegie Mellon Egyetem kidolgozott egy "üzletfelkészültségi" minősítési rendszert. Ez akár az ismeretlenség jótékony homályában is maradhatott volna, ha az Intel és a SpikeSource (egy nyílt forrású projektek támogatásával foglalkozó szervezet, "ügynökség") fel nem karolja a kezdeményezést, és meg nem alakítja az openbrr.org portált.
Maga a nyílt forrású közösség vegyes érzelmekkel reagált az OpenBRR-re. Vannak, akik szerint a kezdeményezés pont oda fog jutni, mint a vagy hat éve kihozott, szintén Carnegie Mellon-féle "szoftverérettségi modell": sehova. Mások pedig üdvözlik, mert valamiféle útmutatóul szolgálhat azok számára, akik megoldást keresnek a problémájukra. S végül vannak, akik szerint a "pudingpróba" mindig hatékony, nem kell ehhez senki más, mint a fejlesztő és a reménybeli alkalmazó, az OpenBRR pedig egy költséghatékony szakmai reklám az Intelnek.
Meglátjuk.
mkenczler@gmail.com