Egyáltalán nincs kész - ezt mondták pénzügyminisztériumi forrásaink a jövő évi költségvetés tervezetéről. Információnk szerint a kormány egyelőre csak a keretszámok megtárgyalásánál tart. A minisztériumokon belül még bőven zajlik a tervezés és a számolgatás: mégis hogyan férjenek bele az egyre szűkebb keretekbe. A költségvetés többkötetes, az Országgyűlésnek benyújtandó tervezetét az utolsó pillanatban, a hónap végén állítják majd össze. Addig csak a miniszterek ismerhetik a részleteket. A Népszabadság úgy tudja: a tervek meglehetős szigorításokat tartalmaznak - és nem csak a központi, hanem a helyi közigazgatásban is. A megtakarításokat az idén már csökkentett keretekre számolják rá.

Az egyik közbülső tervezet összességében mintegy 240-250 milliárdos megszorítást tartalmaz. A minisztériumoknál, a központi közigazgatási szervezeteknél 8-10 százalékos, vagyis mintegy 150-160 milliárdos a spórolás - igaz, ez az előterjesztésben olvasható számokban kisebb tételként jelenik meg. A tárcák költségvetése ugyanis tartalmazza az uniós támogatások magyar finanszírozásának 80 milliárdos többletét, illetve a felsőoktatásra jutó 17 milliárd forintos emelést is. Viszont most nincs szó a családi, a lakás-, a vállalkozói vagy az agrártámogatásokról - ezek külön sorokon szerepelnek, mértéküket eleve meghatározták a korábbi kötelezettségvállalások szerint.

Az önkormányzatokra jutó központi támogatások összege a tervek szerint majdnem 90 milliárd forinttal mérséklődne. Ez nagy újdonság: a helyi testületek eddig legfeljebb a támogatásaik befagyasztásában érezhették meg a rossz költségvetési helyzetet, és a megtakarítási kényszert - a polgármesterek parlamenti lobbija a szabad demokratákkal együtt eddig hatásos megszorításelhárító és támogatásnövelő gépezetnek bizonyult. A közigazgatási spórolás azonban most - legalábbis a kormányzati tervek szintjén - az önkormányzatokat is elérte. Náluk 7,5 százalékot jelentene a lefaragás - a pénzügyi szorítások logikája szerint ezzel kényszerítenék a helyi intézményeket is az olcsóbb működésre.

A megtakarítási kényszert nagyjából az egészségügy és a honvédelem ússza meg - itt a tavalyihoz hasonló összeg juthat a dologi kiadásokra és a bérekre. A tervek a legnagyobb arányú lefaragást a gazdasági tárcánál tartalmazzák. A miniszter által vállalt 60 milliárdos spórolás negyedeli a tárca igazgatási kiadásait, azaz majdnem 25 százalékkal csökkentik a minisztériumi apparátusra és igazgatásra jutó központi támogatások összegét.

A kormánytagok most leginkább arról tárgyalnak, hogy a minisztériumok mekkora támogatást kaphatnak a központi költségvetéstől. Minden tárca rendelkezik kisebb-nagyobb saját bevétellel, amellyel tulajdonképpen maga gazdálkodhat. Az egyeztetések során arról kell csak megállapodni:
mennyit kaphatnak a központi kasszából. Ez körülbelül megegyezik a végső kiadási kerettel - ám nem teljesen. Vannak minisztériumok, amelyek számára ez a kérdés sorsdöntő, mert bevételeik jelentős részét a központi juttatás teszi ki (ilyen a kancellária és az összes hozzá tartozó intézmény vagy a környezetvédelmi tárca - utóbbinál ugyanis a saját bevételek többségét központosítják). Más tárcák annyira azért nem érdekeltek a központi elosztásban, mert van saját bevételük is. Persze a biztos az, ami a költségvetésben központi forrásként, támogatásként jelenik meg az igazgatási kiadásokra - vagyis mindenki harcol a pénzért.

A spórolások és a tárcaharcok oka egyértelműen az adócsökkentés: 200 milliárd forintnak kell megtalálni a forrását. És akkor nem beszéltünk az uniós támogatásokról: mintegy 80-90 milliárd forinttal kell megemelni a magyar költségvetés által erre a célra fordított összeget, hogy tartani lehessen a lépést az EU-ból Magyarországra öntött támogatásdömpinggel. Másra éppen ezért nem is jut pénz: a családtámogatás átalakításának 30 milliárdos költsége még fedezhető, és - ez látható - jut majd pénz a nyugdíjemelésekre, a szociális ellátásokra, vagy a lakástámogatásokra is. Többre azonban nem, ezért is kell spórolni minden más területen.

Az adócsökkentések azért a kormányzat számára is hoznak megtakarítási lehetőségeket. A tárcák kiadásai például több mint 15, az önkormányzatoké mintegy 20 milliárd forinttal lesznek kisebbek az alacsonyabb áfa miatt - az egészségügyi hozzájárulás mérséklése pedig újabb 13 milliárdos megtakarítást hoz. Így aztán a papíron most 250 milliárdos megtakarítást alig 200 milliárdos lefaragást jelent a valóságban. Igaz, akárhogy számolunk, ahhoz, hogy a korábban bejelentett 300 milliárdos megtakarítást elérje a kormányzat, legalább további 50 milliárd forintot még meg kellene takarítania. A tárgyalások most erről folyhatnak.