Becslések szerint megközelítően harmincezer magánszemélynek kellene jövőre luxusadót fizetnie. A Pénzügyminisztérium előterjesztése szerint - az illetékkiszabási tapasztalatok alapján - a megközelítően négymillió lakásból tízezer, a körülbelül félmillió üdülőből pedig ezer lehet, amelynek az értéke eléri a százmillió forintot. A több tulajdonos miatt az új adónem megközelítően harmincezer adózóra terjedne ki. Az érintett ingatlanok átlagértéke 120 millió forint. A törvényjavaslat szerint csak a százmillió forint fölötti értékhányad után kellene 0,5 százalék luxusadót fizetni, amelynek átlagos összege százezer forintra tehető. Ennek alapján összességében egymilliárd forint körüli bevétel várható az új adónemből. Kizárólag a magánszemélyeknek, és csak a lakásnak vagy üdülőnek minősülő épület, épületrész után kellene az adót megfizetniük. Az adóból le lehetne vonni az adóévben fizetett építményadót, az üdülőépület utáni idegenforgalmi adót, illetve a magánszemély kommunális adóját.

Az ingatlanok értékelését szolgáló mutatókat a kormány törvényben rögzítené. A fővárosban kerületenként, a megyékben településtípusonként határoznák meg az egyes lakóingatlanfajták forgalmi értékhatárait. Az értékeléskor figyelembe kell venni az épület által a telekből elfoglalt földrészletet, továbbá a lakóingatlan hasznos alapterületének megfelelő telekrészt is. A javaslat szerint Budapest II. kerületében egylakásos épületnél négyzetméterenként 350-700 ezer, többlakásos épületben lévő ingatlannál pedig 300-700 ezer forint lenne az értékhatár. A XVIII. kerületben ugyanakkor 200-230 ezer forint közötti négyzetméterárat írna elő a törvény. Az önkormányzatoknak a meghatározott keretek között kellene megállapítaniuk - a helyi ingatlanforgalomra és értékviszonyokra tekintettel - az átlagértéket. A hatóságok több övezetet is kialakíthatnának, ha úgy ítélik meg, hogy a kerületük egyes részein jelentős árkülönbségek vannak. Nem mindegy például - a II. kerületnél maradva -, hogy a Vérhalom egyik villájáról, vagy a Szépvölgyi út öreg házáról van-e szó.

A vidéki településeknél más mutatók vonatkoznának a megyei jogú városokra, a városokra, illetve a községekre. Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy egy azonos alapterületű falusi ingatlan kevesebbet érne, mint a városi. Példa erre Somogy megye, ahol Kaposváron legfeljebb 200 ezer forint lehet egy lakás négyzetméterára, míg egy községben - feltételezhetően a Balaton partján - akár 300 ezer forintra is rúghat. Az üdülőtulajdonosok valamivel kedvezőbb helyzetben lesznek, esetükben községben 220 ezer, városban 260 ezer forint maximumárat határozhatna meg az önkormányzat.

Hasonló a helyzet Veszprém megyében is, ahol a megyeszékhelyen 180-250, városokban - például Balatonalmádiban - 100-350, községekben pedig 70-300 ezer forint között kellene megállapítani a négyzetméterárat. Akinek netán mindegy lenne, hol építi fel álmai luxusvilláját, menjen például Ópusztaszerre. A Csongrád megyei községekben a legalacsonyabb - százezer forint - az értékeléskor figyelembe vehető maximális négyzetméterár.

Az önkormányzatoknak minden egyes lakóépületet külön kell minősíteniük. Nem elég ugyanis csak az adott övezetre meghatározott átlagárral számolniuk az értékeléskor, hanem a lakóépület, üdülő korát, falazatát, építési technológiáját, komfortfokozatát, a lakószobák számát, tájolását, valamint a lakás elhelyezkedését, illetve megközelíthetőségét is figyelembe kell venniük. Ennek alapján például a tíz évnél fiatalabb épületeknél 1,15-ös, a 80 évnél idősebbeknél pedig 0,85-ös szorzót kell használni. Tégla-, kő-, monolit- és betonszerkezetű háznál egy az egyben számít az ár, panelnél viszont 0,85-ös, vályogháznál 0,80-as a szorzó. Kisebb az értéke a lakásnak, ha félkomfortos, ha a lakószobák száma négynél kevesebb, beleértve a félszobát is, ha a szobák legalább felében udvarra vagy északra nyílik az ablak, ha a lakás lift nélküli házban a harmadik emeleten vagy annál magasabban, illetve ha az alagsorban található. Egynél nagyobb a szorzó például az összkomfortos, a négynél több szobájú, vagy a liftes ház első vagy második emeletén lévő lakásra.