Szivárványszínű Európa
Nagy-Britannia: "megtelt"
Négy évvel ezelőtt még a népesség 7,5 százalékát tették ki a bevándorlók, szemben az 1991-es 5,7 százalékkal és az újonnan érkezettek egyben a lakosság növekedésének (2,2 millió) több mint a felét (1,14 millió) adták. Különösen szembetűnően változott London, vagy ahogy egyes idegengyűlölő lapok emlegetik, "Londonsztán" összetétele: a hétmilliós metropolis minden negyedik lakosa bevándorlók gyermekeként látta meg a napvilágot. Szakértői becslések szerint az elmúlt négy évben a "szivárványszínű" - ma 60,4 milliós lélekszámú - Nagy-Britannia újabb hatszázezer külföldivel gyarapodott.
2001-ben közel félmillióan jelölték meg az Ír Köztársaságot születési helyükként. Indiából több mint 466 ezren, Németországból 262 ezren, az Egyesült Államokból 155 ezren, Bangladesből 154 ezren származnak. A felmérés eredménye megerősíti a kormány gyakran hangoztatott álláspontját, hogy a bevándorlók jó része nem zsákmányolja ki a jóléti államot. Számos ország szülöttei tartoznak a legmagasabb, heti több mint 750 fontot keresők csoportjába. Valószínűleg sok britet is meglepett, hogy ide sorolható az Indiából felkerekedettek közel húsz, a nigériaiaknak pedig tizenhárom százaléka. Az új bangladesi kisebbségnek viszont több mint a fele munka nélküli és csak két százalékuk tartozik a "magas keresetűek" kategóriájába.
Franciaország: egyre sötétebb
Franciaország ma azon kevés európai országok egyike, ahol a népesség folyamatosan nő. A mai 60 milliós lakosságszám kutatók előrejelzése szerint 62-63 millióra növekedik a következő 15 évben. A marokkói Le Matin című napilapban megjelent tanulmány szerint az elmúlt tíz-egynéhány évben a Franciaországban élő külföldiek száma az 1990-es 9%-ról 5,6%-ra csökkent, jelenleg 3 260 000 külföldi él itt. A csökkenés oka, hogy a külföldiek közül mintegy 550 ezren megszerezték a francia állampolgárságot, illetve közülük 190 ezren haltak meg az elmúlt 15 évben.
A bevándorlók száma ennek ellenére stabilan, évente 3,4%-kal növekszik, és jelenleg 4 310 000 bevándorló tartózkodik Franciaországban. A külföldiek és a bevándorlók számának különbségéhez csak annyit: mára a bevándorlók több mint egyharmada, 36%-uk megszerezte a francia állampolgárságot.
A bevándorlók közül jelenleg 1 600 000 az európai, ami azt jelenti, hogy 9,3%-kal vannak kevesebben az európai eredetűek, mint 1990-ben. A valamikor nagyszámú spanyol, olasz és portugál betelepülők az anyaország gazdasági helyzetének javulásával és a franciaországi helyzet romlásával párhuzamosan folyamatosan vándorolnak viszsza: ezért ma már nincs olyan jelentős portugál népesség, mint a nyolcvanas években volt. Míg 1975-ben a bevándorlók között 57% volt az európai, mára a számuk 45%-ra csökkent.
A Maghreb-országokból (Marokkó, Tunézia, Algéria) erősen növekedett a bevándorlók számaránya: 1990-hez képest 6 százalékkal, és ennek a növekedésnek háromnegyede marokkói eredetű. A törökök 16%-kal vannak többen, mint korábban, az ázsiaiak száma pedig 35%-kal nőtt. Külön történet a fekete-afrikaiaké: 1982 és 1990 között a számuk megháromszorozódott, és az elmúlt tíz évben még ehhez képest is 43%-kal növekedett a létszámuk. Jelenleg 400 000 fekete-afrikai él Franciaországban, közülük 53 900 szenegáli bevándorló, Maliból 36 000-en vannak, az elefántcsontpartiak kilenc év alatt 58%-kal nőttek, jelenleg 30 000-en vannak, a kameruniak pedig 27 000-en. Érdekesség, hogy ezek a bevándorlók egészen új arcát jelenítik meg Afrikának: általában jól beszélnek franciául, tanultak, elég magasan képzettek.
A bevándorlók egyharmada Párizs vonzáskörzetében, Ile-de France-ban lakik. Párizsban, a fővárosban öt lakosból egy a külföldi, hasonló az arány a Párizs-közeli Seine-St-Denis városban is. A déli területeken, a Cote d'Azuron szintén magas, 10% feletti a külföldiek aránya.
Más a helyzet a franciaországi menedékkérőkkel: közöttük még mindig magas az európaiak száma, de ezen kérelmek 80%-át elutasítják. A hontalanok és menedéket kérők védelmét szolgáló Nemzeti Hivatal (Ofpra) jelentése szerint 2004-ben 18 208 új kérelmet adtak be európai országból érkezők, míg az amerikai és az afrikai kontinensről jöttek összesen csak 21 899-et. Szerbia-Montenegróból a növekedés 32%-os, Moldáviából 15,5%-os, Bosznia-Hercegovinából pedig 167,2%-os. Ezzel szemben Kongóból 25%-kal kevesebben adtak be kérelmet az elmúlt évben, mint korábban. A teljes adat szerint 2004-ben öszszesen 65 500 kérelem érkezett, ami 5,7%-os növekedést jelent 2003-hoz képest.
Németország: kedvencek az európaiak
A berlini utcakép aligha hasonlítható Párizshoz vagy Londonhoz: itt is feltűnnek ugyan fejkendős mozlim asszonyok, a virágkereskedelem szinte kizárólag a vietnamiak kezében van, a közlekedési vállalatnál pedig minden további nélkül alkalmaznak afrikai buszsofőröket, de a város (mint Németország általában) még mindig főleg az európai bevándorlók hazája. A németeknél - a szélsőjobboldali pártok ideológiájára rácáfolva - a bevándorlók száma évek óta csökken, és lassan egyensúlyba kerül az országot elhagyók számával: míg 1991-ben még csaknem egymillió külföldi érkezett, addig tavaly már csak hatszázezer. 1991-ben félmillióan hagyták el az országot, tavaly viszont már 550 ezren: vagyis míg 1991-ben még több mint négyszázezer fővel nőtt a lakosság a külföldieknek köszönhetően, addig tavaly a "nettó növekedés" már csak ötvenezer fős volt.
A Németországban élő külföldiek (a lakosság kilenc százaléka, 7,2 millió fő) túlnyomó része európai országokból érkezett. Kétmillióan uniós államokból, további 3,3 millióan az EU jelenlegi határain túlról. A német statisztika ide sorolja Törökországot is: a külföldiek között ők alkotják a legnépesebb csoportot 1,7 millió fővel. (A statisztikában a már német állampolgárságot szerzett külföldiek nem szerepelnek, de becslések szerint összesen hárommillió török élhet Németországban.) Elenyésző, 270 ezer bevándorló érkezett Afrikából, viszont 820 ezer Ázsiából (itt a legnagyobb csoport a vietnamiaké).
A bevándorlók túlnyomó többsége a nyugatnémet tartományokban, illetve Berlinben él. Ebből a szempontból az ország mintha még mindig ketté lenne vágva: míg Bajorországban, Baden-Württembergben vagy Észak-Rajna-Vesztfáliában 10 százalék vagy afölötti a külföldiek aránya, addig keleten - mellesleg ott, ahol a szélsőjobboldali pártok előretörtek - alig 1-2 százalék az arányuk. A legszínesebb városok Frankfurt (30 százalék külföldi), Stuttgart (24%), München (23%), a legnépesebb külföldi kolóniával viszont Berlin rendelkezik (csaknem félmillióan a 3,5 milliós városban). A legnagyobb csoportot mindenütt a törökök alkotják körülbelül 30 százalékkal, a második helyen a volt jugoszlávok állnak 10 százalékkal, őket az olaszok, a görögök és a lengyelek követik.
