A volt pénzügyminiszter a mai helyzetet összehasonlítva a tíz évvel ezelőttivel - amikor bevezették a nevével fémjelzett  megszorító csomagot - elmondta: akkor megvolt a politikai akarat és a fogadókészség, mert az ország a csőd szélén állt. Ma viszont nincs akkora válság, a politikai elit nem érzi a radikális reformok keresztülvitelének szükségességét, az ugyanis nem elegendő érv számukra, hogy a gazdaság nem olyan lendülettel fejlődik, mint amilyen ütemben bővülhetne - hangsúlyozta Bokros.

Másfelől az Európai Unióról sem mondható el igazán, hogy a radikális reformokra olyannyira fogékony szerveződés lenne, így aztán nehéz is lenne "pápábbnak lenni a pápánál" - mondta Bokros.

A volt pénzügyminiszter kifejtette, hogy a problémák ellenére a magyar gazdaság növekedése felgyorsult az elmúlt két évben. Örvendetesnek nevezte, hogy csökkent az infláció, a növekedés dinamikáját az export adta, kedvezően alakult a külkereskedelmi mérleg, s meghaladja az évi 3 milliárd eurót a nettó külföldi közvetlen tőkeberuházás.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a tetemes államháztartási hiányra, a térségbeli országok közül szinte csak Magyarországon meglévő ikerdeficitre, a versenyképesség romlására, a hatalmas méretűre duzzadt közszférára, amelyek mind akadályozzák a gazdasági növekedés további gyorsulást.

Bokros Lajos szólt az általa szükségesnek tartott strukturális reformokról, többek között egészségügyi- és nyugdíjreformot, átfogó adóreformot, az oktatásügy, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés és a közszféra radikális megreformálását sürgette a miniszter. Fontosnak nevezte a pártok finanszírozásának átláthatóvá tételét is, mert szerinte ennek hiánya a korrupció legfőbb forrása Magyarországon.
(MTI)