A Magyarországon tárgyaló Korodi Attila - a romániai zöldtárca EU-integrációért felelős államtitkára - szerint a mindkét országot érintő, például a folyók vízgyűjtőin tapasztalható szenynyezések csökkentését célzó programokban tág tere van az együttműködésnek.

- Nyilvánvalóan kíváncsiak vagyunk Magyarország eddigi tapasztalataira a támogatásokkal kapcsolatban, de az együttműködés nem csak erre szorítkozik. Össze kívánjuk hangolni a két ország nemzeti fejlesztési terveit, mert a közös célok a pénzszerzést és a megvalósítást is hatékonyabbá tennék - vázolta a lapunknak nyilatkozó politikus, aki szerint a téma az október 21-re tervezett közös, román-magyar kormányülés napirendjére is felkerül.

Mint kérdésünkre kifejtette, mostani tárgyalásain "mellékszálként" a Verespatakra tervezett aranybánya ügye is felbukkant. - A magyar kollégákkal egyetértettünk abban, hogy az engedélyezési eljárást az EU-ban, és így Magyarországon is érvényes szigorú szabályok szerint, az előírások minden pontjához ragaszkodva folytatjuk le. A készülő környezeti hatástanulmányt a két tárca által közösen felkért, hattagú, független szakértői bizottság is véleményezi - hangsúlyozta Korodi.

Az államtitkár szerint a nyári rendkívüli áradások kapcsán Romániában is felmerült a szélsőséges időjárási események és a természetkárosító emberi beavatkozások közötti kapcsolat. - Van azonban más, egyértelműbb probléma is: az árvízi védekezés a magyarországihoz hasonlóan a folyók gátak közé szorításán alapul, ami a mai körülmények között nem hatékony. Románia is készít egy, az új Vásárhelyi-tervnek megfelelő alternatív vízgazdálkodási koncepciót, ennek megvalósításához azonban legalább 15 év és rengeteg pénz kell. A legutóbbi árvíz esetében azonban ez sem segített volna: olyan rendkívüli mennyiségű eső esett rövid idő alatt, amire képtelenség egy árvízvédelmi rendszert felkészíteni.