A kétnapos ülésen nem születnek döntések, de az Európai Unió soros elnökségét betöltő Nagy-Britannia rendkívüli fontosságot tulajdonít a legaktuálisabb kérdések megvitatásának. Közülük kiemelkedő helyet foglal el a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kábítószer- és emberkereskedelem, az illegális bevándorlás elleni fellépés.

Az eszmecserét megelőzően Clarke Londonban tájékoztatta a külföldi sajtó munkatársait, majd a strasbourgi Európai Parlamentben ismertette a brit elnökség belpolitikai prioritásait. Charles Clarke leszögezte, hogy egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni a problémákkal. A belügyminisztert érezhetően nyugtalanítja, hogy emberi és szabadságjogokra hivatkozva brit és nemzetközi bíróságok nem hajlandók kiutasítani terroristagyanús személyeket, mert hazájukban rossz bánásmódban, esetleg kínzásban lehet részük.

Charles Clarke az Európai Emberi Jogi Konvenció újragondolását sürgeti. Tudomásul véve, hogy ez hosszú folyamat, rövid távon a titkosszolgálati információk intenzívebb cseréjére szólítja fel európai kollégáit.

Clarke külön hangsúlyt helyez arra, hogy a telefontársaságok legalább egy évig őrizzék meg azokat az információkat, melyek oly hasznosnak mutatkoztak a londoni és a madridi merényletek tetteseinek kézre kerítésében.

Amíg a távközlési hírszerzésről és az adatok felhasználásáról nem születik európai megegyezés, "az európai vezetők hátrakötött kézzel harcolnak a terroristák ellen". Lényeges javaslata, hogy a nemzetközileg egyeztetett biometrikus adatok automatikusan jelenjenek meg a vízumokon, útlevelekben, személyi igazolványokban, sőt az autóvezetői jogosítványokon is.