A Tokaj Kereskedőház Rt. (TK) vezetőinek összeférhetetlenségi ügyei miatt menesztették a kereskedőház felügyelőbizottságának (fb) tagjait 2000-ben - ezt állította egybehangzóan tegnapi bizottsági meghallgatásán Botos Ernő, az fb akkori elnöke és Gárdosi László, a felügyelőbizottság volt tagja. Mindketten megerősítették: akkor, amikor Erdősi István belkereskedelmi igazgató és Hegedűs Zoltán vezérigazgató összeférhetetlennek tűnő érdekeltségeit vizsgálták, ahelyett, hogy az érintetteket marasztalták volna el, a felügyelőbizottságot mentették fel.

- Szász I. Attila (a TK akkori jogi tanácsadója, egyben Orbán Viktor feleségének üzlettársa) megpróbált eljárni ebben az ügyben, mondván, nincs összeférhetetlenség, noha Hegedűs Zoltán egy magánbeszélgetésen nekem elismerte az összeférhetetlenséget - jelentette ki Botos Ernő. (Az Élet és Irodalom által publikált jegyzőkönyvek egyikében Szász I. Attila mondja a TK-ról: "Három részre kell osztani, rá kell bízni Stumpf Miklósra és Hegedűs Zoltánra, jól csinálják a dolgukat, mi mindent megbeszélünk hármasban".) Hegedűs az Imperial Tokaji Kft. egyik tulajdonosa volt, mielőtt még a fideszes Kósa Lajos felesége a céghez került volna. Hegedűsnek a Kékessy Dezső - Orbánék üzlettársa és barátja - által jegyzett Tokaj Mercatus Borkereskedőház Kft.-ben is volt érdekeltsége. Botos közölte továbbá, hogy a Fidesz-kormány idején a TK privatizációja hivatalosan nem, ám informálisan több alkalommal szóba került: Szász I. Attila például a tanácsát kérte a privatizációról. Botos arra is kitért, hogy nem valósultak meg azok a célok (a családi gazdaságok versenyképességének ösztönzése, a borpiac növelése), amelyre a TK két év alatt négymilliárd forint állami tőkejuttatást kapott. Ráadásul a kereskedőház 1999-ben és - ha nem számítjuk az állami támogatást - 2000-ben is veszteséggel működött. Botos és Gárdosi is megerősítette, hogy a 2001-ben (többek között a Stumpf családtól és Orbán Viktor feleségének többi üzlettársától) felvásárolt aszú "inkább rothadt szőlő" volt.

A másik meghallgatott, Szoták Gyula mádi gazdálkodó azt állította: ebben az időszakban az 1999-es felvásárlások vizsgálatának kilátásba helyezésével bírhatták rá "a fiúkat" arra, hogy eredeti tervüktől eltérően, mégiscsak vásárolják föl a szőlőt az őstermelőktől. Szoták állította: a TK 2000-ben, az "üstökös" évjárat ellenére egyetlen kiló szőlőt sem akart felvásárolni, majd amikor a kisgazdákhoz fordult segítségért, mégiscsak felvásárolták - csak tőle nem.

- A szerződéskötéskor közölték, hogy ha jelen van Szoták Gyula, menjen haza, mert tőle nem veszünk egy kilót sem - jelentette ki az őstermelő, aki szerint ez Stumpf Miklós, a TK vezérigazgató-helyettese, Stumpf István unokatestvére személyes közbenjárásának volt "köszönhető", cserébe azért, hogy ő akadályozta meg a privatizációt, miatta voltak kénytelenek szőlőt vásárolni, vagyis a kereskedőház tőkéjét csökkenteni. Szerinte a TK magánosításáról (bár ezt a Fidesz tagadja) többször is szó esett a Hegyalján, igaz, csak magánbeszélgetésekben. Szoták szerint több gazdálkodót megfélemlítettek: aki csatlakozik hozzá, és aláírja az agrártárcának írt panaszlevelét, illetve találkozik az FVM illetékeseivel, annak a falujából (sic!) sem vásárolnak egy kiló szőlőt sem. Szoták Gyula egyébként 21 "poloskát" talált a lakásában, ahonnan dokumentumok is eltűntek. 2001-ben már más probléma adódott: akkor mindent felvásárolt a TK, még a silány aszút is, ami a tokaji bor imázsa szempontjából "öngyilkosság" volt.

- Kár lett volna a tőkén hagyni a 2001-es termést - ezzel indokolta a részben 3/B kategóriájú, vagyis a leggyengébb minőségű aszú felvásárlását, illetve az ehhez kért milliárdos állami tőkejuttatást Szabó Csaba, a kereskedőház volt igazgatósági elnöke (ilyen aszút Orbánék több üzlettársától, barátjától is vásárolt a TK). Szabó hangsúlyozta: ezzel nem egyes gazdálkodókat akartak helyzetbe hozni. Ami Szoták Gyula állításait illeti: 2000-ben szerinte csak az egyik lehetőség volt, hogy egyáltalán ne vásároljanak fel szőlőt, ezt a felhalmozott készletekkel indokolta. A másik lehetőség, amit az ÁPV Rt.-nek ajánlottak, az volt, hogy 2,5 milliárd forint állami támogatással vásároljanak, ami meg is történt. Szabó Zoltán (MSZP) levezető elnök erre korábbi állításaival, illetve dokumentumokkal szembesítette az egyébként fideszes önkormányzati képviselő Szabó Csabát, aki elismerte: közös üzleti érdekeltsége van Szász I. Attilával, Orbán Viktort pedig 1992 óta ismeri. Botos és Gárdosi állításával szemben szerinte semmiféle, a társaság korábbi vezetőire nézve kompromittáló adatot nem találtak vizsgálataik során. Az ex igazgatósági elnök azt is állította, hogy a TK 2000-2002 között nyereségesen működött, 1999-ben pedig a korábbi vezetés idején felvásárolt "defektes borok" megsemmisítése miatt keletkezett veszteség. (Szabó Zoltán ekkor fölolvasott egy dokumentumot, amely szerint a gyenge évjárat óriási mennyiségű felvásárlására adott állami támogatással együtt jön csak ki nyereség, amely után viszont prémiumot kaphattak a társaság vezetői.)

- Cáfolat nincs, csak tagadás. Úgy látom, vendégünk politikai misszióval érkezett, úgyhogy nincs értelme a további kérdéseknek - összegezte Szabó meghallgatásának tapasztalatait Eörsi Mátyás.

Szoták Gyula mádi gazdálkodó - a levezetõ elnök, Szabó Zoltán nem õt vádolja