Vajon van-e reális esélyük a reformoknak? Most mindenkit ez foglalkoztat. Mizsei Kálmán, az ENSZ fejlesztési programjának (UNDP) európai és a FÁK-országok regionális igazgatója úgy véli: a mostani csúcstalálkozó ha mást nem, legalább utat mutathat a szükséges változásokhoz. Minden országnak egy szavazata van, de azért az egyenlők között mindig vannak egyenlőbbek, például a BT tagjai – teszi hozzá a bécsi ENSZ-központban nyilatkozva lapunknak. A csúcstalálkozón egyébként a BT létszámának régóta esedékes bővítése is téma lesz.

Mizsei a reformokat annál is inkább elodázhatatlannak tartja, mert a szegénység elleni harc, a rászorulók megsegítése ugyancsak időszerű. Hivatkozik az UNDP (az ENSZ fejlesztési programja) most közzétett éves jelentésére, amely ugyan tartalmaz örvendetes megállapítást is – a regisztrált erős gazdasági növekedés tényét –, ám aggasztó körülményekre is felhívja a figyelmet: arra, hogy ez a növekedés igen egyenetlen, egyre nagyobb a szakadék. A gyarapodásban igen nagy szerepet játszik Kína és India átlagnál gyorsabb fejlődése. Délkelet-Ázsia több térsége és szinte egész Afrika egyre jobban leszakad. Előbbire a kínai és indiai gyarapodás valamelyest még csak kihat, ám az afrikai kontinens mintha elszigetelődne.

A magyar ENSZ-tisztviselő a megoldást – ugyancsak a jelentés megállapításaira alapozva – a hatékonyabb és ennek érdekében koordináltabb segélyezésben látja. Mint mondja, lényeges előrelépés lenne, ha a kötött, vagyis előírt módon felhasználható segélyek helyett inkább a rászoruló országok költségvetése kapná a támogatást. Ma még döntő többségben a donorországok megszabják, hogy a segély összegét hol – többnyire persze nála – kell levásárolni. Igaz azonban, teszi hozzá Mizsei, hogy a megkötöttségek nélküli segélyek hatékonyságát és a felhasználás ellenőrzését is fokozni kell.

Az ajánlások a donorországoknak szólnak, s reális esélyét látja annak, hogy a világ támogatásra képes része felismeri: tűrhetetlenek ezek a különbségek, tehát segíteni kell. Ami Magyarországot illeti, a most nyilvánosságra hozott jelentés statisztikai része is bizonyítja: hazánk ma már azok közé az országok közé tartozik, amelyek hamarosan donornak számítanak.

Évről évre jobb a helyezésünk az emberi fejlődés indexe alapján: a vizsgált 170 ország között ma Magyarország a 37., ami nagyon örvendetes, egyben pedig kötelez is. Mizsei úgy véli, nem érv, hogy határainkon belül is sok a támogatásra szoruló. A belső elosztási gondok nem mondanak ellent a határon túli segítségnek. Magyarországnak részt kell vennie régiónkban a fejlesztési politikában, a szomszédos országok megsegítésében – teszi hozzá.