Mérgező területen állítottak fel menekülttábort romáknak
A filmet Daniel Lanctot készítette és rendezte júliusban a roma jogvédő központ megbízásából. 1999 júniusában, négy nappal azután, hogy a NATO-csapatok elfoglalták Koszovót, a helyi albán szélsőségesek több mint 100 ezer romát üldöztek el - mondta Bayburdi Azam. A többség külföldre menekült, azonban nyolcszázan végül az ENSZ által felépített ideiglenes táborba kerültek, ahol hat évvel a történtek után, 2005-ben még mindig ötszáz roma él, nyomorúságos körülmények között, rendkívül rossz higiéniai feltételek mellett.
A dokumentumfilm szerint a tábor egy egykori ólombánya, vagyis százmillió tonna veszélyes hulladék tőszomszédságában fekszik, így a föld, a levegő és a ivóvíz is súlyosan szennyezett.
Először 2000-ben végzett a WHO vérvizsgálatot a táborban élő gyerekek körében, ennek alapján pedig azt tanácsolta az ENSZ koszovói szervezetének, hogy azonnal számolja fel a tábort és kerítse el e területet, hogy senki még véletlenül se tévedhessen oda. A helyi Közegészségügyi Intézet 60 gyereken végzett vizsgálata deciliterenként 65 mikrogramm ólmot talált a vérükben, míg a normális érték deciliterenként három mikrogramm lenne.
A film szerint az ENSZ nemhogy nem szüntette meg a menekülttábort, hanem az Egészség sétánya néven még egy sport- és futópályát is létesített a közelben, a feliratok szerint arra buzdítva a táborlakókat, hogy lélegezzék be az egészség illatát.
A szakemberek szerint az ólommérgezés különösen veszélyes a hat éven aluli gyerek esetében, hatással van az agyra és a központi idegrendszerre, és többek között szellemi visszamaradást, a tanulási képességek romlását, magatartászavarokat, vesekárosodást, valamint koordinációs zavarokat és halláskárosodást, súlyos esetben pedig kómát és halált okozhat.
A dokumentumfilm szerint a táborban még a gyerekek és a várandós nők sem kapnak egészségügyi ellátást, az ENSZ helyi szervezete pedig nem követi a most már több irányból érkező egészségügyi ajánlásokat, amelyek szerint az egyetlen megoldás, ha bezárják a tábort.
Azonban az érintettek sem tudják, mi lehet a kiút, hiszen ha fel is számolják a tábort, az albánok által lerombolt otthonaikba nem mehetnek vissza, más ország pedig nem akarja őket befogadni.
A koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) régóta tud a Kosovska Mitrovica-i roma menekülttáborban élők súlyos, megrendítő helyzetéről, mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyi ólombánya mellett élő elűzöttek visszakerüljenek otthonukba - közölte Kakuk György, az UNMIK észak-koszovói szóvivője, reagálva a menekült romák helyzetéről szóló dokumentumfilmre.
- Nemcsak a roma menekülttábor környéke, hanem gyakorlatilag az egész Mitrovica környéke szennyezett - mondta Kakuk.
Az ENSZ vissza akarja telepíteni a cigányokat a mitrovicai roma negyedbe, de ez rendkívül nehezen megy, részint pénzhiány miatt is.
A helyi albán politikai vezetők eddig nemigen mutattak hajlandóságok a romák visszafogadására, de hosszas tárgyalások után az idén áprilisban az albánok vezette mitrovicai önkormányzat megállapodásra jutott az UNMIK-kal a roma negyed újjáépítésről, a menekültek visszafogadásáról, és már meg is kezdődtek a romeltakarítási munkálatok.
A mitrovicai roma negyedben, a Romska Mahalában egykoron a titói Jugoszlávia legnépesebb, közel nyolcezres romaközössége élt. A koszovói válság végén néhány nap leforgása alatt az albán szélsőségesek elűzték onnan az összes romát, házaikat pedig porig rombolták.
(forrás: MTI)
