A magyar szocialista képviselőnő elmondta, hogy bizonyos esetekben - például erőszakos cselekmények megállapításakor - ha az orvos nem szakszerűen kérdez, akkor újabb lelki sérüléseket okozhat. Szerinte az orvosokat képzésük során külön fel kellene készíteni ilyen esetekre.

Lévai Katalin további problémaként emelte ki, hogy jelenleg Magyarországon kívül csak 8 európai uniós tagállamban van átfogó mellrák-szűrési program. El kell érni, hogy minden 50 és 69 év közötti nő kétévente vegyen részt a szűrésen. A rendszeres szűrés 35 százalékkal csökkentheti a halálozási arányszámot ebben a női betegségformában - hangsúlyozta Lévai Katalin.A képviselőnő statisztikai adatokra hivatkozva elmondta, hogy a nők egészségügyi ellátásának javítása, egészségügyi ismereteik bővítése közvetlen gazdasági tényezőként is jelentkezik. A kevesebb betegeskedéssel nő a család bevétele, javul a nők helyzete a munkaerőpiacon, és aktívabban részt vehetnek a gyermekek nevelésében is.

Eva Britt Svenson, svéd képviselőnő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális, gazdasági helyzet, etnikai hovatartozás mellett a férfiak és nők közötti nemi különbségeknek is jelentős szerepük van a gyógyításban, és még mindig előfordul a nőket hátrányosan érintő diszkrimináció. Svenson további program indítását javasolja a nők körülmetélésének bizonyos kultúrkörökben bevett szokása ellen.