Becslések szerint 80 napba is beletelhet, mire újra járhatóak lesznek a négyötödrészben elárasztott New Orleans utcái.

Ahogy csökkenni kezd a vízszint, egyre több halottat találnak majd. Michael Chertoff belbiztonsági miniszter előre figyelmeztetett rá, hogy a folyamat nagyon nehéz lesz, és a hatóságok csak hetek múlva tudnak többé-kevésbé pontos képet adni az emberi veszteségekről. Ray Nagin polgármester szerint a borzalmas adatok újra fel fogják rázni az országot. Korábban azt nyilatkozta, hogy a halottak száma a tízezret is elérheti. Ebben az esetben ez lenne az USA történetének legpusztítóbb katasztrófája. A szomorú rekordot eddig az 1900-ban a texasi Galvestont letaroló hurrikán tartotta több mint nyolcezer áldozattal.

Louisianában hivatalosan eddig 71, Mississippiben 161 áldozatot tartanak nyilván. Az ideiglenes halottasházakban csak a gyanús körülmények között, például lőtt sebben elhunytakat vizsgálják, a többieknek csak a személyazonosságát próbálják megállapítani. Előre látható, hogy sok esetben ez is reménytelen. Az áldozatokat, hacsak családjuk másként nem dönt, közös temetőbe temetik majd.

A parti őrség helikopterei és a csónakos mentőalakulatok eddig 22 ezer embert hoztak le a háztetőkről, de még mindig vannak megmentésre várók. New Orleans viszonylag épen maradt részeiben mintegy tízezer ember dacol a hatóságok felszólításaival. A polgármester tegnap ismét mindenkit figyelmeztetett arra, hogy a víz és villany nélkül lévő város nem biztonságos, és még hónapokig nem is lesz az. A mentésirányítók azt mondják, kényszert senkivel szemben sem alkalmaznak, de a magukat megmakacsoló New Orleans-iaknak többet nem adnak ivóvizet és élelmiszert. Egyes, közigazgatásilag nem New Orleanshoz tartozó elővárosokba napközben már visszaengedik a lakosokat, hogy szemügyre vegyék házaikat. A belső kerületekbe azonban a szakértők szerint 3-6 hónapig nem lehet visszaköltözni.

A mentés során elkövetett hibákról eltérő véleményt fogalmazott meg idősebb George Bush és Bill Clinton. A közvélemény mozgósítására és az adományok gyűjtésére közös alapítványt létrehozó két volt elnök közül az előbbi védelmébe vette fiát, az utóbbi viszont azt mondta, hogy a kormány az első napokban cserbenhagyta a hurrikán által sújtott körzetben lakókat.

A budapesti Külügyminisztérium nem javasolja az utazást az Egyesült Államok hurrikán sújtotta államaiba, Louisianába, Mississippibe és Alabamába. A korlátozás a minisztérium honlapján olvasható. A Külügyminisztérium a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI törvény alapján jelenleg tizenöt országot nevez meg, köztük Afganisztánt, Irakot, Ruandát, Bolíviát, mint utazásra nem ajánlott térséget. (MTI)

A tudósok megjósolták

Tudományos pontossággal jósolták meg amerikai kutatók New Orleans pusztulását egy, a város közelében átvonuló hurrikán hatására - állítja a Reuters. A Louisiana State University tavaly számítógépen modellezte egy várható vihar hatásait, és kimutatta, hogy a várost védő gátrendszer nagy valószínűséggel összeomlik. Szintén 2004-ben nagyszabású mentési gyakorlat zajlott New Orleansban, ahol pontosan az említett forgatókönyvnek megfelelő védekezési feladatokat gyakorolták. A városban és környékén egymillió ember kitelepítésével és félmillió ház elpusztulásával számoló akció után a Szövetségi Mentésirányítási Hivatal vezetője egyenesen azt nyilatkozta: felkészülten néznek egy hasonló nagyságú időjárási esemény elé. (A hivatalt azóta megszüntették.) Egy helyi újság egyébként már 2002-ben közzétett egy ötrészes sorozatot a tavalyihoz hasonló számításokkal - akkor azt valószínűsítették, hogy hatméteres víz önti el a lakónegyedeket, és 200 ezer ember reked a városban, amit most a valóság meg is közelített. Megjósolták például, hogy a kommunikációs hálózatok percek alatt összeomlanak, a hatóságok ennek ellenére nem gondoskodtak a vészhelyzeti segélyhívó rendszer kiépítéséről. (H. M.)

New Orleans-i tûzoltók akcióban egy égõ ház elõtt