Magyar orvosnak német a konkurense Angliában
A magyarhoz hasonló tüneteket mutat a német orvostársadalom. A legfrissebb adatok szerint jelenleg száznál több magyar orvosnak van stabil munkája Nagy-Britanniában, míg többeknek egyelőre helyettesítési vagy ügyeleti feladatok ellátására van lehetőségük. Utóbbiért azonban már váratlannak tűnő konkurenciával is meg kell küzdeniük: a német kollégákkal.
Jól fizető mellékállást találtak ugyanis a német orvosok: egy hétvégére átruccannak Nagy-Britanniába, és olykor teljes havi fizetésüket megkeresik 48 óra alatt. Amióta a brit egészségügy (NHS) nem kötelezheti az ottani háziorvosokat az éjszakai és a hétvégi ügyeletekre, a konzulátusok és munkaerő-közvetítő irodák kétségbeesetten keresik a külföldi munkaerőt, aki "beugrana" az ügyeletekre. A The Guardian információi szerint nemcsak németek, hanem spanyolok, hollandok és kelet-európaiak is vannak szép számmal a hétvégi ügyelők között.
Bár Németországban az orvosi szakma még mindig a legnépszerűbbek közé tartozik, sok a panasz a hanyatló feltételek és főleg a középszerű fizetések miatt (emiatt Stuttgartban éppen ma tartanak figyelmeztető sztrájkot az egészségügyi dolgozók). A német orvosok már régóta szívesen látott vendégmunkások Norvégiában és Nagy-Britanniában (és az Egyesült Államokban) a briteknél külön előny, hogy manapság már fapados járatokkal bagatell áron is ingázhatnak az orvosok. A németországi klinikai orvosok szövetségének adatai szerint - amelyet a berlini Tagesspiegel közölt - egy 27 éves (gyakorlatilag friss diplomás) beosztott orvos havi 3100 euró körül keres, egy 40 éves főorvos 4250 eurót visz haza. Ezzel szemben egy hétvégi brit ügyeletért akár 80 eurós órabért is bezsebelhetnek Angliában, ami egy 48 órás szolgálat után 4140 euró - gyakorlatilag egyhavi főorvosi fizetés. De a berlini napilap azt is tudni véli, hogy egyes brit településeken akár a 170 eurót is elérheti az orvosi óradíj, amit természetesen nem a beteg, hanem a brit egészségügy fizet, amely azonban annyira meg van szorulva, hogy olykor még a németek repülőjegyét is hajlandó állni. Nem véletlenül, hiszen az importorvosok nagyon népszerűek, a britek megbízhatónak és jól képzettnek tartják őket, és természetesen nincs gondjuk az angol nyelvvel sem. A németek egyébként nemcsak a magasabb bérek, hanem elmondásuk szerint a jóval kisebb bürokrácia és az önállóan dolgozó, így az ő vállukról sok felesleges munkát levevő nővérek miatt is szívesen vállalnak munkát a szigetországban.
Az invázió láttán az angol orvosok máris riadót fújtak, és különösen azt nehezményezik, hogy a külföldiek az átlagnál jóval magasabb órabért kapnak az ügyeletekért - igaz, közülük nem egy szintén felfedezte ezt a bevételi forrást, akad, aki már kizárólag hétvégi vagy éjszakai ügyeletre szakosodik. Állítólag egy brit parlamenti képviselő már felvetette, hogy a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot (NHS) ideje lenne Nemzetközi Egészségügyi Szolgálatra átkeresztelni, lévén a foglalkoztatott orvosok egyharmada nem brit.
A német egészségügy gondjait csak súlyosbítja az orvosok elvándorlása, az ország keleti felén állandó az orvoshiány. A háziorvosok és az ambuláns kezelést ellátó szakorvosok fele 50 év feletti, tehát 10-15 éven belül súlyos utánpótlási gondok várhatók. Berlinben és a nyugati tartományokban egyelőre nincs vész, de keleten 609 házi- és 224 szakorvosi állás betöltetlen. A kelet-németországi állások azért kevésbé népszerűek, mert az itteni orvosoknak általában egyharmaddal több beteget kell ellátniuk kevesebb pénzért, mint nyugati kollégáiknak. Utánpótlás leginkább külföldről várható, a tavaly első praxist nyitó 7100 orvosból ezerötszázan (vagyis minden ötödik) már kelet- és közép-európaiak voltak. Mecklenburg-Előpomerániában például előszeretettel alkalmaznak lengyel orvosokat, és tervezik, hogy nemzetközi képzési központot nyitnak a külföldieknek, ahol kimondottan a német betegekkel való bánásmódra készítik fel őket.
