A 600 oldalas dokumentum szerint további százezrek szenvedtek egészségkárosodást a megnövekedett sugárzás miatt, és ezrekben mérhető a baleset nyomán pajzsmirigyrákban megbetegedettek száma.

A Csernobil: a baleset igazi mérlege című jelentés megállapítja, hogy az 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás utáni első 24 órában mintegy ezer, a mentésben és a helyreállításban részt vevő dolgozót ért életveszélyes erősségű sugárzás, a munkálatok első évében pedig összesen 200 ezren szenvedtek "sugárfertőzést". Közülük várhatóan további 2200 ember hal meg idő előtt az ártalmas sugárdózis miatt, főként rákban és leukémiában, és további 1800 áldozatra számítanak a szakértők az erőmű közvetlen környezetéből kitelepítettek között.

A káros sugárzás a vizsgált országokban - Fehéroroszországban, Ukrajnában és Oroszországban - összesen ötmillió embert érintett. A kedvezőtlen hatás miatt mintegy négyezren szenvednek pajzsmirigyrákban (főleg gyerekek és serdülők), ez a kór ugyanakkor viszonylag kevés, eddig összesen kilenc halálos áldozatot követelt. Mintegy 350 ezer embert ért komoly lelki trauma a baleset és a kitelepítés következtében. A WHO és a NAÜ jelentése szerint a legkomolyabb, tömeges egészségügyi károsodások máig mentális természetűek. Ugyanakkor - a szakértők korábbi várakozásaival szemben - a halva születések száma nem nőtt számottevően, és a terhességgel kapcsolatos problémák aránya sem lett kimutathatóan magasabb.

A jelentés az atombaleset környezeti hatásait is számba vette. A robbanás után tíz napon át áramlott ki sugárzó anyag a környezetbe a megsérült reaktorblokkból, a szennyezés több mint 200 ezer négyzetkilométernyi területen szóródott szét Európában. A radioaktív stroncium- és plutóniumizotópok nagy része az erőmű 100 kilométeres körzetében halmozódott fel.