Tele a központi mecset
A családnak igyekeznie kell: a pénteki istentisztelet előtt az orosz főváros központi mecsetje körül több pénzt lehet gyűjteni, mint hétköznap. Főleg ha - az itteni rendőri szakzsargon szerint - "kaukázusi" vagy "közép-ázsiai" külsejüket erőteljesen hangsúlyozzák. Sűrűn kereszteket vető, pravoszláv anyókák errefelé nem nyújtogatják a gyorsétkezdék kidobott papírpoharait.
A Proszpekt Miránál lévő, 101 éves központi mecset - amely 1919-1993 között nem működött - az imádság kezdetére zsúfolásig megtelik. A zöld színű épület körül férfiak százai térdelnek a leterített zakókra vagy újságokra, hogy a hangszórón át meghallgassák az imám arab és orosz nyelvű beszédét. Az asszonyok az emeleten és az udvar hátsó részén ülve hallgatják az imámot.
- Az uramnak nem is engedem, hogy pénteken dolgozzon - mondja egy kazahsztáni születésű tatár asszony. Nyugdíjas férje pravoszláv hitű, de azért rá lehetett venni a pihenőre. A mecsetbe nem kíséri el feleségét, ahogyan az asszony sem megy el a templomba. - Az én szobám muzulmán, az övé keresztény - mondja az asszony, hozzátéve, hogy két világi neveltetésű fia is hasonlóan el van osztva: harmincévesen egyikük keresztény, másikuk muzulmán hitre tért.
- Nyugodtan dolgozhatna péntekenként a férje. Az nem bűn, csak a vének tanácsának a hozzájárulására van szükség - avatkozik be egy fiatal hölgy. A muzulmán szabályzatokban jártasnak tűnő anyuka hamar át is veszi az irányítást.
- Polina vagyok, vagyis most már Amina - mondja, miközben fél szemmel a tömegben furakodó fiát figyeli. A moszkvai születésű orosz Polina-Amina három éve lett hívő keresztényből muzulmánná, a családja és a férje ellenére. - Először elmegyógyintézetbe akartak vitetni, azóta valamennyire megbékéltek a helyzettel. Legfeljebb a korábbi barátnőim mondják, hogy sahidka vagyok. Amina szemlátomást büszkén vállalja, hogy öngyilkos merénylőnek csúfolják. Szerinte nagy megtiszteltetés lenne, ha a hit nevében kiválasztottként meghalhatna. Az oroszországi terrorista akciókban azonban nem hisz.
- A merényleteket a zsidók az orosz titkosszolgálatokkal együttműködve hajtották végre, hogy kompromittálják a muzulmánokat - állítja, miközben anyai elnézéssel figyeli, amint kisiskolás fia egy üres flakont vág a kolduló kislányhoz. Aztán a nők szerepét firtatja, szerinte nonszensz, hogy Irina Hakamada indult az elnökválasztáson, vagy hogy Valentyina Matvijenko Szentpétervár első embere. - Egy nő ne irányítson - mondja, de kiderül, azért néha mégis: ő például a vallási viták miatt válni készül, s reményei szerint viszi a fiát is. Egyenesen a Krím félszigetre, egy tatár muzulmán közösségbe.
- Nincs konfliktusunk sem a pravoszláv egyházzal, sem a világi társadalommal - állítja az Oroszország európai részén élő muzulmán hívek közösségének helyettes vezetője. Damir Gizatullin szerint a rendszeres muzulmán-keresztény találkozókon a pravoszláv egyház képviselői egyszer sem vetették fel, hogy a muzulmán hívek száma aggasztóan növekedne a keresztény egyházak rovására. A 145 milliós Oroszországban jelenleg 25 millió muzulmán él. A kaukázusiakat és a közép-ázsiaiakat érintő gyakori rendőri igazoltatások az egyházi vezető szerint nem etnikai vagy vallási alapúak, hanem a fővárosban illegálisan tartózkodók kiszűrésére szolgálnak. - Engem sem ellenőriznek az öltözékem miatt - jegyzi meg Gizatullin. Úgy látja, a nemzetközi terrorizmus elleni harc jelszava Oroszországban a kívülállók szemében nem mosta össze a muzulmán vallást a fegyveres szélsőséges mozgalmakkal. Ugyanakkor a Tatár Közösségek Központjának elnökhelyettese szerint éppen ez az összemosás ad lehetőséget arra, hogy az orosz titkosszolgálat terrorizmus vádjával tartóztathasson le muzulmánokat. Rafisz Kasapov szerint tavaly csaknem kétszáz, 20 és 30 év közötti fiatalembert tartóztattak le Tatárföldön szélsőséges muzulmán szervezetben való részvétel vádjával.
