Elszabotált vizsgálóbizottságok
Csaknem tucatszor kezdeményezték vizsgálóbizottság létrehozását a Fővárosi Közgyűlésben 2002 óta, de csupán egy ilyen testület alakult meg, és az is eredménytelenül zárta munkáját. A többség legutóbb azt a fideszes indítványt szavazta le, amelyben az ellenzéki frakció a kéményseprő vállalat 85 millió forintos hitelfelvételének szabályosságát vette volna górcső alá.
Az MSZP-SZDSZ-koalíció visszaél többségével, amikor meghiúsítja a vizsgálóbizottságok létrehozását - mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Wintermantel Zsolt. A városházi Fidesz-MKDSZ-frakció helyettes vezetője szerint kettőség jellemzi a szocialistákat és a szabad demokratákat. Amíg ellenzékben voltak, addig hangosan követelték a vizsgálóbizottságok létrejöttét, amikor viszont kormányoznak, már korántsem lelkesednek érte - mutatott rá. Wintermantel úgy vélte, a többség érdeke is volna az aggályos ügyek vizsgálata, hiszen "a titkolózás mindig gyanús". A frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta: a koalíció eddigi gyakorlata a továbbiakban sem szegi kedvüket a vizsgálatok indítványozásától, ha gyanús esetről van szó. Céljuk ugyanis az, hogy a közpénzeket minden esetben átláthatóan és szabályosan költsék el. Az ellenzéki politikus szerint a legaktuálisabb ilyen ügy a 2005-ös útfelújítások PR-megbízásai, amelyek "nem is hatékonyak és nem is átláthatóak".
A Fővárosi Közgyűlés nem hasonlítható össze a parlamenttel; a városatyák ugyanis nem nagypolitikai, ideológiai kérdésekről, hanem "napi operatív ügyekről" döntenek. Egyetlen olyan, az ellenzék által aggályosnak tartott eset sincs, amely ne volna minden részletében áttekinthető - mondta lapunknak Bőhm András, a városházi SZDSZ-frakció vezetője. A főváros minden ilyen ügyben nyilvánosságra hozta és az internetre is feltette az összes dokumentumot - legutóbb éppen az útfelújítások PR-megbízásait. Ez esetben ráadásul - a Fidesz feljelentése nyomán - a rendőrség is vizsgálatot folytat - tette hozzá. A szabad demokrata politikus úgy látja, a vizsgálóbizottságok létrehozását a Fidesz csak azért kezdeményezi, hogy médiacirkuszt csaphasson, ehhez pedig nem asszisztálnak. Bőhm szerint - aki országgyűlési képviselő is - a Parlamentben alakult vizsgálóbizottságoknak sincs túl sok értelme: eddig egyik ilyen testület sem zárta eredménnyel a munkáját, "nem történt végül semmi, csak a show ment".
Hasonlóan vélekedett megkeresésünkre Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP-frakció vezetője. Rámutatott arra, hogy a Fidesz által kezdeményezett ügyekben a közgyűlési többség eddig mindig úgy ítélte meg: a vizsgálatokat a jelenleg meglévő, több mint húsz fővárosi bizottság is le tudja folytatni.
A Fidesz 2002 óta nyolc alkalommal tartotta szükségesnek vizsgálóbizottság megalakítását a városházán. Kifogásolták a vízművek közbeszerzési gyakorlatát, felelőst kerestek volna a BKV tavaszi járatritkítása miatt is. Külön testületet hoztak volna létre azt kideríteni, miért lépték túl több mint egymilliárd forinttal a 4-es metróhoz kapcsolódó felszíni munkálatok során az eredeti költségkeretet. Emlékezetes az a 2003-as eset, amikor egy - az ellenzék szerint akkori áron 270 millió forintos kárt okozó - deviza-átváltási ügylet szabályosságát firtatták; ez volt ugyanis az egyetlen eset, amikor - a szocialisták támogató voksaival - a testület megalakult, de annak munkájában a koalíciós képviselők végül nem vettek részt. Meglehetősen pikáns, hogy a devizaügyletet az az Atkári János - azóta az SZDSZ-ből kiebrudalt - főpolgármester-helyettes jegyezte, aki a csepeli szennyvíztisztító beruházásának késedelme miatt ugyancsak vizsgálóbizottság létrehozását javasolta. Atkári a legutóbbi közgyűlésen kezdeményezte az útfelújítások PR-megbízásainak kivizsgálását is. Egykori frakciótársaival együtt azonban a többség őt is mindegyik alkalommal leszavazta.
