Az éles nézetkülönbségek nem csak a szavakban - különösen a vendégektől korábban már többször hallott fordulatokban - nyilvánultak meg a miniszterelnök és tíz határon túli magyar szervezet képviselőinek tegnapi találkozóján. Míg Gyurcsány Ferenc a sajtót tájékoztatta, a határon túli vezetők külön csoportot alkotva, az újságírók karéja mögött sorakoztak fel.

Az egyet nem értés a kettős állampolgárságtól a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívásán át a pénzügyi támogatásokig több témára is kiterjedt. Ezt a közös és kölcsönös felelősséget, a kis lépésekkel való közeledést többször is hangsúlyozó kormányfő szintén elismerte, amikor arról beszélt: a december 5-i népszavazással kiszabadult a szellem a palackból, s innentől kezdve a határon túli politikusok sem mondhatnak mást, mint azt, hogy céljuk a kettős állampolgárság. A miniszterelnök szerint a kisebbségiek részéről erőteljesen hiányolt MÁÉRT-et legközelebb akkor lesz értelme összehívni, ha valamennyi érintett fél egyetért a politikai zárónyilatkozatban: nem kívánják megterhelni az amúgy sem felhőtlen viszonyt.

Többszintű konzultációra bocsátják a miniszterelnök által tegnap előterjesztett hárompontos javaslatot. A legnagyobb érdeklődés valószínűleg azt az elemet kíséri majd, amely magyar személyi igazolványt adna a magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező határon túliaknak. Gyurcsány arra fektette a hangsúlyt, hogy nem vérségi, hanem polgári jogi alapon adnák ki az okmányokat: az Európai Unióval és az érintett szomszédos államokkal nehezen lehetne elfogadtatni a nemzetiségi alapon megkülönböztető megoldást. - Így sem lesz könnyű menet - tette hozzá. A formájában és kinézetében hitelkártya méretű, a magyar személyi igazolványra hasonlító okmány a jövő januártól életbe lépő nemzeti vízummal együtt megoldást nyújthat a határon túli magyar közösségek - elsősorban az EU-tól távol lévő kárpátaljai és vajdasági magyarok - utazással kapcsolatos aggodalmaira, s kiválthatja a hazai ellenzék által a kisebbségi magyaroknak követelt magyarútlevelet - érvelt a miniszterelnök.

A Gyurcsány-csomag másik két pontja közül az egyik azt célozza, hogy az alkotmányban is definiálják a határon túli magyar szervezetek közjogi helyzetét és a nemzeti közösséget. A másik pedig támogatja azt az elképzelést, hogy az Országgyűlésnek legyen a határon túli magyarsággal foglalkozó állandó bizottsága. A Népszabadság értesülései szerint a kormányfő a múlt héten tájékoztatta javaslatairól Sólyom László köztársasági elnököt, aki úgy vélte, hogy az újszerű jogi megoldások talán közelebb vihetnek a határon túliak igényeinek kielégítéséhez.

A miniszterelnök távozásával a mikrofonok elé lépő határon túli vezetők közül elsőként Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy üdvözölnek minden, az anyaországgal való kapcsolattartást elősegítő könnyítést, de ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz, s szükségesnek tartják a MÁÉRT mielőbbi összehívását. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt hangoztatta: a kettős állampolgárságot nem utazási célból kérik, hanem szellemi kötődésből és leginkább a biztonságuk érdekében. A határon túli magyar szervezetek a tervek szerint Marosvásárhelyen, október 8-9-én egyeztetnek majd.

Gyurcsány és a határon túli vezetõk a Parlamentben. Kezdés elõtt még szívélyes volt a hangulat