A Helios nevű légi jármű valójában egyetlen, napelemekkel beborított hatalmas szárnyból áll. Az egyszemélyes alkotmány a Napból nyeri a repüléshez szükséges energiát, 24 villanymotor hajtja mindaddig, míg a szárnyakat napfény éri. A teljesítményét persze így sem szabad lebecsülni - a feltaláló, Paul McCready 32 kilométeres magasságig tudott felkapaszkodni vele, és egyszer 24 órán keresztül repült, mindig a naplemente előtt járva -, de a nemzetközi utasforgalomban egyelőre nem sok hasznát lehet venni. A svájci Bertrand Piccard az European Space Agency (európai űrügynökség) támogatásával építi a saját nap-repülőjét (az első repülés 2010-re várható), és a NASA is dolgozik hasonló projekten. Itt azonban nagyjából véget ér a felsorolás: alternatív üzemanyaggal működő utasszállító vagy netán harci repülőgép sem a valóságban, sem a tervezőasztalon nem működik.

Ez mindenképpen meglepő ahhoz képest, hogy a legnagyobb olajfogyasztónak számító közúti közlekedési szektor már gőzerővel készül a fosszilis tüzelőanyagok elfogyása utáni korszakra. Árammal, hidrogénnel, etanollal, metanollal, biogázzal működő járművek százezrei futnak az utakon, egyes országokban (például Brazíliában vagy Svédországban) komoly szeletet kihasítva a közlekedési tortából. Az autó- (és a vele általában egy csónakban evező olaj-)lobbi itt már belátta, hogy baj van: az Shell és a BP alternatív üzemanyag-projekteket indított, mellesleg az utóbbi a napenergia-hasznosítás egyik legnagyobb beruházója is.

A légi közlekedés - a közúti szektor, illetve a fűtés után - a fosszilis fűtőanyagok harmadik legnagyobb felhasználója. A repülésben az egy főre, illetve 100 kilométeres utazásra jutó üzemanyag-fogyasztás 3 liter - valamivel kedvezőbb, mint az autózásban (de csak azért, mert globálisan az autók átlagosan csupán 1,4 főt szállítanak egy-egy úton). Ugyanakkor a repülőgépek egy utaskilométerre jutó szén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátása közel kétszerese az autókénak. Vagyis az átállás környezetvédelmi szempontból is üdvös lenne - csak épp technikailag egyelőre nem kivitelezhető. A benzinnél kisebb energiatartalmú etanol nem megoldás, mert túl sokat kellene belőle szállítani, a hidrogén-üzemre pedig még az autóiparban sincs kiforrott technológia, pedig ott már több mint egy évtizede kísérleteznek vele.