Intézkedések a bevándorlókkal szemben
Milliós nagyságrendben játszanak szabályos bújócskát a huszonötökkel a rendezetlen státusú külföldiek. Az EU-ban tavaly 650 ezer lejárt vízummal rendelkező vagy törvénytelenül belépett személy, illetve elutasított menedékkérő hazatoloncolásáról döntöttek, de ebből mindössze 212 ezer esetben tudtak a hatóságok érvényt szerezni a repatriálásnak, s csak minden ötödik persona non grata távozott önként. Egyedül Nagy-Britanniában 280 ezer elutasított menedékkérőről és 570 ezer törvénytelen bevándorlóról tudnak. Sokan egy másik tagállamba költöznek át, s ott próbálkoznak újra.
Ennek a gyakorlatnak akar most véget vetni az Európai Bizottság (EB), amely 15 millió eurót máris hozzáférhetővé tett a tagállamoknak a hazatoloncolást végző charterjáratokra. Az EU-irányelv javaslata - amelyet a minap mutatott be Franco Frattini, az EB alelnöke és illetékes biztosa - azt írná elő: akit egy tagállamból kiutasítottak, akár öt évig a többibe se tehesse be a lábát. Ha pedig a közrend vagy a nemzetbiztonság megköveteli, akár hosszabb ideig sem. Felszámolnák a jogi bizonytalanságot azon esetekben, amikor valakit X tagállamban nyilvánítanak nemkívánatosnak, de Y-ban veszik őrizetbe. Francia mintára a törvényes bevándorlókat hűségesküre köteleznék, amelynek során megfogadnák: tiszteletben tartják az adott ország és az EU törvényeit, valamint az Alapvető Jogok Chartáját. Ha ezt megszegik, eskütételük értelemszerűen felhasználható ellenük.
Az irányelv javaslatát a tagállamközi tanácsnak és az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba léphessen - az előbbinek ráadásul egyhangúlag. Ez nem ígérkezik könnyűnek, mivel a bel- és igazságügy azon területek egyike, amelyben a tagországok különösen vonakodnak feladni saját gyakorlatukat. Az EP részéről várhatóan emberjogi aggályokat fogalmaznak meg.
Nagy-Britannia a júliusi londoni robbantások nyomán fokozott erővel szánta rá magát a nemkívánatos személyek gyors kiutasítására. Nemrég viszont a hágai kormány azon terve ütközött éppen Brüsszel és a holland államtanács ellenállásába, miszerint azon külföldi (értsd: az unión kívüli) születésűeket is hazatoloncolnák, akik nem vesznek részt az előírt holland nyelvi és országismereti tanfolyamon.
