- Orbánék alatt kezdett, Medgyessyék megtartották, majd a Gyurcsány-kormány elküldte, most pedig visszavette. Csak kapkodjuk a fejünket.

- Nagy szükség lenne a politikailag független, szakmai értékek mentén működő közigazgatásra. Felmentésem után olyan fokú szolidaritás nyilvánult meg a visszahelyezésemet követelve, hogy talán ennek eredménye lett a Gyurcsány Ferenc és a szakma közötti megállapodás. Ennek fő vállalásai közül azonban - 2004 januárjától az én vezetetésemmel, megduplázott költségvetéssel és létszámmal működött volna az intézet - egy sem valósult meg. Sőt, óriási elvonásokat kellett elszenvednie a területnek: az idén például a felére csökkent a költségvetési támogatásunk, amely eredetileg is csak a nemzeti drogstratégia megvalósításához szükséges pénzek hatodát-hetedét fedezte. Ez azt jelenti: a kormányzat lemondott a nemzeti stratégia megvalósításáról, a drogproblémák hatékony kezelésének lehetőségéről.

- Önt miért mozdították el?

- Talán a mindenkori kormányzatok politikai fóbiájának tudható be az a bizalmatlanság, amellyel a közigazgatás dolgaiba nyúlnak. Ez szereptévesztésként is értelmezhető, hiszen a politikusok nem a szakmai területek maguk alá gyűrésére kapnak felhatalmazást, hanem a szakma által kimunkált programok megvalósításának segítésére.

- És most rájöttek, hogy mégiscsak kell a szakember?

- Elképzelhető, bár közben sem szakítottam meg a kapcsolatot az intézettel.

- Lát esélyt a terület gatyába rázására, a Gyurcsány-féle ígéretek "behajtására"?

- A költségvetési alku nem az én feladatom. Tudomásom szerint Göncz Kinga miniszter aszszony harcol azért, hogy a terület régi pozícióit visszaszerezze. Amúgy mindig is pénzszűkében voltunk. A nemzeti drogstratégia megvalósítására évente öt-hatmilliárd forintra lenne szükség, aminek mindig csak a töredékét kaptuk meg.

- Miközben munkába állt, elkészült az új "drogtörvény", vagyis az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi döntése miatt újabb átírásra érett meg a Btk. Jó lesz ez nekünk?

- Sok változatban létezik az előterjesztés, amellyel kapcsolatban számos szakmai szervezet emelt kifogást. A kábítószerügyi koordinációs bizottság jogi szakbizottsága egyenesen a visszavonását kérte a kormánytól, alkotmányjogi aggályai miatt. Igaz, az Alkotmánybíróság múlt decemberi állásfoglalása szűk teret ad a jogalkotóknak. Félő, hogy a jelenlegi tervezet számos pontja is alkotmányellenesnek minősülhet. Ilyenek elsősorban az eltereléssel kapcsolatos szabályok, amelyek sokszor nem életszerűek.

- Milyen változást lát a közhangulatban a drogokat illetően?

- A fiatalok egyre inkább elfogadják, hiszen nő a köreikben az együttélés a fogyasztással, következésképpen a veszélyérzetük is csökken. Budapesten minden második 18 éves fiatal kipróbált már valamilyen tiltott szert, de a másodikos középiskolások körében is 31 százalékos ez az arány. Viszont a választópolgárok többsége még mindig a kriminalizálás híve - így aztán a politikusok is. Talán a döntéshozók veszélyérzete a legnagyobb, pedig valószínűleg még soha nem láttak függőt, viszont alkoholistát gyakran... Összegezve: a közvélemény - különösen a fiatalok körében - mintha kevésbé lenne elutasító a drogfogyasztókkal szemben, sőt, tapasztalhatunk progreszszív lépéseket is, de amikor a költségvetési alkukról van szó, a terület fontossága rögtön elenyészik. Furcsa kettős világ ez.

- A Btk.-módosításra visszatérve: még mindig a büntető törvénykönyvről van szó. Sok civil szervezet és szakértő szerint viszont a büntetésnek nincs elrettentő hatása. Egyetért ezzel?

- Az állampolgárok egy részénél kimutatható ez a hatás, de tény, hogy a büntetőjogi szankciók nem vezettek kimutatható eredményre a drogok visszaszorításában. A Btk. tehát nem alkalmas a probléma kezelésére. Ez mindig csak a végső eszköz lehet, ha már az összes többi lehetőséget kimerítettük. Erről persze még koránt sincs szó: az összes többi eszközt a nemzeti drogstratégia fogalmazza meg. Csakhogy a büntetőjog önálló életet kezd élni, s ahelyett, hogy erősítenék, kioltják egymást a többi eszközzel: a fenyegetettség miatt például sokan nem mernek gyógykezelésre jelentkezni.

- Ha a politika továbbra is komoly társadalmi veszélynek tartja a kábítószereseket, mi mást várhatnánk tőle, mint "rácsszemléletet"?

- A folyamatokat a társadalomnak kell kivajúdnia. Ezért is létkérdés olyan rendezett fórumok kialakítása, amelyeken nem a verseny, nem a szembeszegülés a cél. Amikor az első Kendermag-tüntetést szervezték, leültünk a kordon két oldalán állókkal, és egy óra alatt kompromisszumra tudtunk jutni. Ez útmutató lehet. De ahogy említettem: a drogkérdés kezelése még mindig nagyon átpolitizált.

Topolánszky Ákos