A munkaadók és a munkavállalók képviselői, sőt ellenzéki politikusok is tiltakoztak az év közbeni szigorítás ellen, a kormány mégsem vonta vissza a rendelkezést.

A munkahelyeken hagyományossá lett juttatások - egyebek mellett a törzsgárdatagsággal járó, vagy a nyugdíjba vonulók búcsúajándéka, a kiküldetési díj - után a munkáltató eddig is 44 százalékos adót és 29,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetett, ezentúl viszont a természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének a 44 százalékos személyi jövedelemadóval megnövelt része után kell a társadalombiztosítási járulékot leróni. Vagyis összességében 17 százalékkal többe kerül a juttatás a vállalkozásoknak.

Rolek Ferenc, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának soros elnöke attól tart, hogy a járuléktöbblet arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy visszafogják a juttatásokat, felmondják a kollektív szerződések vonatkozó pontjait. A munka-ügyi szakember attól tart, hogy ez a helyzet komoly munkahelyi feszültséghez vezet a szakszervezet és a munkáltató között. Rolek szerint bebizonyosodott, hogy Katona Tamás, a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára "nem fogalmazott pontosan" az érdekegyeztető fórum legutóbbi ülésén, amikor azzal próbálta fékezni a munkaadói oldal tiltakozását, hogy a 17 százalékos drágulás csak a menedzsereknek juttatott tengeren túli utazásokra, az értékes festményekre és bútorokra vonatkozik. Rolek úgy fogalmazott: sántít az az állítás is, amely szerint a kiskapu betöméséről van szó, ugyanis a rendelkezés bújtatott adóemelés, egyébként pedig a nagy értékű utaztatás nem is tartozik a természetbeni juttatások közé.