Gellért Kis Gábor a finanszírozással kapcsolatos döntés meghozatalára semmilyen szempontból nem rendelkezett hatáskörrel - olvasható a dokumentumban.

A kuratórium elnöke ugyanis korábban úgy döntött, nem a távozó rádióelnök által kinevezett ügyvezetőnek, Hollós Jánosnak, hanem a kuratórium elnöksége által kormánypárti szavazatokkal megválasztott tulajdonosi megbízottnak, Szijártó Istvánnak, részletekben, bejelentett igények alapján utal.

"A felhasználás-gazdálkodás ellenőrzésének jogköre nem tartalmaz a működési költség folyósításához kapcsolódó visszatartási jogot" - szögezi le a dokumentum.

A kuratórium elnökének azon korábbi bejelentésével kapcsolatban, hogy formai hiba miatt jelenleg nincs alelnöke a Magyar Rádiónak, az ügyészség arra az álláspontra helyezkedett: noha az intézményvezetőnek az alelnökök megbízását három napon belül a kuratórium elé kell terjesztenie, ha ezt nem tette meg, "ez a törvénysértő mulasztása azonban a rádióelnök és az alelnök, mint munkáltató és munkavállaló között létrejött munkajogviszony érvényességét nem érinti".

Egyik fél álláspontjával sem egyezett az ügyészség véleménye az augusztus 1-jei kuratóriumi ülés bezárásával és folytatásával kapcsolatban; ekkor az elnök az ügyvezetéssel kapcsolatos vita után, a tagok által kezdeményezett szavazás előtt rekesztette be a tanácskozást, amelyet helyettese tovább vezetett.

"A kuratóriumi ülés bezárása, majd annak folytatása egyaránt jogszerűtlen volt" - áll a jelentésben.

A dokumentum szerint "az ügy jelenlegi állása mellett az ügyben ügyészi intézkedés megtétele szükségtelen, illetőleg arra hatáskör hiányában nem kerülhet sor"; mint a dokumentumban olvasható, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése szükségtelen, "mert a törvényes működés helyreállítása érdekében eljárás indult".

Az alapító okirat módosítását, az ügyvezetéssel kapcsolatos kérdések szabályozását kezdeményezi a kuratórium következő - jövő hétfői - ülésén a testület elnökhelyettese, ha az elnök nem teszi meg ugyanezt a lépést; erről maga Szadai Károly beszélt pénteken az MTI-nek.

A Legfőbb Ügyészség most nyilvánosságra hozott álláspontja Szadai Károly szerint lezárta az átmeneti vezető kijelölése körüli jogvitát. Az elnökhelyettes szerint "egyértelműen kiolvasható ebből az álláspontból, hogy az Rt. elnöke mandátumának lejártával nem volt törvénytelen helyzet a Magyar Rádióban, ebből következően sem a tulajdonosi megbízott kinevezése, sem a pénz visszatartása nem volt jogszerű".

Mint mondta, abból, hogy jelenleg nem szabályozott, kinek kell megválasztani az ügyvezetőt "az következik, hogy az elnök távoztával az igazgatásszervezési alelnök az, aki jogszerűen ellátja a részvénytársaság vezetését", az elnöki jogkörök gyakorlása nélkül.

"Ezért az egész egy hónapi hercehurcáért, amely kifejezetten súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozott a Magyar Rádiónak elnök úr a felelős, mert nem vette tudomásul, hogy ebben a helyzetben neki, illetve az elnökség kormánypárti delegáltjainak semmiféle jogosítványa nincsen" - fűzte hozzá Szadai Károly.

Nem kezdeményezi a közalapítvány alapító okiratának módosítását Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöke, aki pénteken az MTI-nek ezt azzal magyarázta, hogy ilyen indítványt szerinte csak a kuratóriumi elnökség tehetne.

Mint mondta, az ügyészségi állásfoglalás "gyenge pontjának" éppen az alapító okirat módosításával kapcsolatos részt tekinti, mivel az "törvényi alapok nélkül csupán a bírói gyakorlatra hivatkozik".

A kuratóriumi elnök megjegyezte: további kérdéseket intézett a nap folyamán a Legfőbb Ügyészséghez a témában.

(forrás: MTI)