Több próbálkozás ellenére továbbra is az 1948. december 15-e óta napvilágot látó Új Szó maradt meg az egyetlen napilapnak, holott akadtak kísérletek további újságok megjelentetésére is.

Elsőként a rendszerváltást levezénylő szlovák VPN (Nyilvánosság az Erőszak Ellen) és szövetségese, a Független Magyar Kezdeményezés kiadásában megjelenő Napnak voltak ilyen ambíciói, amelyek azonban nem váltak valóra. Kezdetben a liberális lap hetente háromszor, majd csak egyszer jelent meg, végül a hetvenes évek közepén megszűnt. Egy ideig ugyancsak napilapként jelent meg a Madách Posonium Kiadó jegyezte Szabad Újság, amely az elmúlt években hetilap lett. Az Új Szót 1991-től a szerkesztőség alkalmazottai által létrehozott Vox Nova Rt. adta ki, majd a többségi tulajdonrészt a párizsi Hersant-csoport vette meg, amely a magyarországi leszereplése után a düsseldorfi kiadónak adta tovább. Ők pedig a passaui és pozsonyi befektetők alapította Petit Press Részvénytársaságnak adták el a kiadói jogokat.

Ez a médiabirodalom a legnagyobb Szlovákiában. Zászlóshajója a második legnagyobb példányszámú szlovák véleményformáló napilap, a liberális Sme. Slezákné Kovács Editnek, az Új Szó lapigazgatójának tájékoztatása szerint a magyar napilap eladott példányszáma 25 ezer körül mozog, napi olvasottsága viszont a legújabb adatok szerint meghaladja a 140 ezret, ami azt jelzi, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Szlovákiában a súlyos megélhetési gondok miatt több személy tud csak naponta egy lapot vásárolni. Az Új Szó hétvégi melléklete 1992-től önálló hetilapként, Vasárnap címmel jelenik meg, jelenlegi példányszáma 31 ezer, olvasottsága viszont csak tízezerrel nagyobb.

A két lapot - közszolgálati feladatainak teljesítésében, valamint az anyanyelvi kultúra és művelődés ápolását szolgáló cikkek és mellékletek megjelentetésében - évről évre támogatja az Illyés Közalapítvány és a szlovákiai kulturális minisztérium nemzetiségi főosztálya is. Ennek ellenére mindkét újság számottevő szakmai és anyagi gondokkal szembesül. A Fórum Kisebbségtudományi Intézet felmérése szerint a szlovákiai magyar felnőtt lakosságnak csaknem ötven százaléka egyre gyakrabban szlovák napilapokat is vagy már csak azt vásárol. Mind többen tájékozódnak a világhálón magyarországi, cseh és angol nyelvű forrásokból is, mert csak így tudják kielégíteni információs és tájékozódási igényeiket. Erőteljes konkurenciát jelent a Szlovákiában is árusított Blikk. Még nehezebb a helyzete a Vasárnapnak, amelynek a Szlovákiában immár minden korlátozás nélkül árusított magyarországi hetilapok bőséges kínálatával kellene versenyeznie, ami nem könnyű feladat. A lapigazgató tájékoztatása szerint a megmaradás érdekében belátható időn belül jelentős megszorító intézkedések várhatók, amelyekről feltehetően ősszel születik végső döntés.

Létszámcsökkentést és a kiadások jelentős lefaragását jelentette be a szlovák közszolgálati rádió (Sro) is, amely kétszázmillió koronás (hozzávetőleg 1,2 milliárd forintnak megfelelő) adósságot halmozott fel, amelyet a pozsonyi parlament nem volt hajlandó újabb támogatással eltüntetni. A megszorító intézkedések Papp Sándor főszerkesztő közlése alapján kis mértékben érintik a heti 56 órát magyarul sugárzó Patria Rádiót, ahol az összesen harminchét szerkesztő és riporter közül kettőnek kell távoznia. Ezenkívül lényegesen csökkentették a nemzetiségi főszerkesztőség költségvetését is.

Szlovákiában még mindig nem tudott gyökeret verni a helyi magyar televíziózás. Főleg azért, mert a rendszerváltás előtt is foghatták a budapesti tévé adásait. Az elmúlt években pedig elsősorban a kábeltévék révén több magyarországi csatornát is nézhetnek. Emiatt a szlovák tévé (ST) magyarul mindössze munkanapokon ötperces hírműsort, hetente félórás magazint, kéthetente pedig negyvenöt perces közéleti vitaműsort sugároz. Nagy Ildikó, a pozsonyi tévéelnök nemzetiségi főtanácsadója szerint jövőre hetente szeretnének kerekasztal-beszélgetésekkel jelentkezni.

Anyagi szempontból ugyan nem rózsás, de a magyarországi és a szlovákiai támogatásoknak köszönhetően megnyugtatónak mondható a szlovákiai magyar gyermek- (Tücsök, Tábortűz, Cserkész) és az irodalmi lapok (Kalligram, Irodalmi Szemle, Szőrös Kő) helyzete. Kiadó és kellő támogatás hiányában megszűnt az Ifi hetilap, jól állja viszont a kiélezett versengést az Új Nő havilap. A regionális hetilapok közül legszínvonalasabb a hazai magyar magánkézbe került Csallóköz, amely ugyancsak magyarországi és szlovákiai támogatásokban részesül.

Pozsony, 2005. szeptember

Az Új Szó szerkesztõsége Pozsonyban