Kutyaszorítóba került az RMDSZ
Kivételt a Transindex kolozsvári internetes portál képezett, amelyen néhány nappal ezelőtt - a Cotidianul című bukaresti napilappal párhuzamosan - megjelentek azok a titkos magyarországi lehallgatási jelentések, amelyeket a két sajtóorgánum állítólag drótpostán, ismeretlen feladótól kapott. Szintén kivétel volt az erdélyi Krónika című napilap, amely az ügy kapcsán a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) szigorúan bírálta, és Szatmári Tibor bűnösségét igyekezett bizonygatni.
Folyik a vita Erdélyben: kinek állhatott érdekében a szivárogtatás? Egyesek úgy látják, hogy az egész botrányt a budapesti kormánykoalíció egyik vagy másik pártja robbantotta ki, de talán inkább a szocialisták - és a fő célpont éppen az RMDSZ és Markó Béla elnök, aki az utóbbi hónapokban túl közeli kapcsolatba került a Fidesszel, több alkalommal is nyilvánosan és határozottan bírálva a magyar kormányt.
Mások ezzel ellentétben úgy vélik, hogy az egész felhajtás leginkább a Fidesznek állhatott érdekében. Bosszúként amiatt, hogy annak idején - szerintük - Szatmári Tibor segítségével szivárogtak ki Budapestről azok a dokumentumok, amelyekkel a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap a bíróság előtt is bizonyítani tudta: Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester több mint negyvenmillió forintot számolt el egy olyan - államosított, így elidegeníthetetlen - ingatlannak a vezetése alatt álló alapítvány általi megvásárlására, amelyik ingatlan a szakértők szerint legfeljebb nyolcmilliót ért. E szerint a verzió szerint a Fidesz Szatmárin akarta megbosszulni azt, hogy kormányzása idején a határon túlra, saját politikai klientúrájának juttatott milliárdokról az erdélyi és a magyarországi sajtóban menetrendszerűen jelentek meg "kellemetlen" információk. Akik erre a változatra esküsznek, bizonyítékként azt hozzák fel, hogy a lehallgatási jelentést éppen az a Cotidianul napilap hozta le, amely az elmúlt években nyilvánvaló szócsöve volt a Fideszhez közel álló erdélyi magyar mozgalmaknak. Az RMDSZ-t pedig a Krónika bírálta, amelynek magyarországi tulajdonosa Orbán Viktor barátja.
Megint mások szerint az egész ügy nem lett volna, ha Markó Béla a legelején, amikor a sajtó megkérdezte, egyértelmű választ adott volna a Szatmárival kapcsolatban feltett kérdésekre. Vagyis magára vessen. Hiszen ha Markó - akár számításból, akár cinkosságból - cinikus nyilatkozatával a félelmeket nem táplálja, az egész botrány jelentősége tizedekkora lett volna. Mindenki egyetérteni látszik azonban abban, hogy a Szatmári-ügy hátterében magyar belpolitikai okok állnak.
A vélemények akkor zavarodtak össze, amikor az elmúlt napokban Bukarestben magyarellenes támadások sora indult. A Cotidianul címoldalon sugallta, hogy Markó Béla jó viszonyban lett volna a román Securitatéval, ám ez az ügy végül fordítva sült el. Éppen a lap által tálalt titkosszolgálati doszszié alapján, miszerint Markót a szeku lehallgatta, követte, és nacionalista-irredentának tartotta.
A Ziua napilapban a héten egy másik RMDSZ elleni támadás is történt . A szövetség fejére olvasták a Bálványosi Szabadegyetemen Orbán Viktor és Németh Zsolt által mondottakat csakúgy, mint az Erdélyben rendezett szélsőjobboldali magyar diáktáborban elhangzottakat, és leszögezték: az RMDSZ a bukaresti koalíció árulója. Bukaresti kereskedelmi televíziókban szintén az elmúlt napokban egész estét betöltő vitákat rendeztek arról, hogy Magyarország (a magyar titkosszolgálatok által kidolgozott és irányított stratégia alapján) gazdaságilag foglalja el Erdélyt - lépésről lépésre, és onnan a románokat fokozatosan kiszorítja.
Nem kétséges, hogy mindezek a kirohanások és támadások a bukaresti őszi parlamenti ülésszak hangulatát hivatottak előkészíteni. Most kerül ugyanis a plénum elé az RMDSZ által kidolgozott - a kulturális autonómia intézményrendszerét is magába foglaló - kisebbségi törvénytervezet, amelyet már a szakbizottságokban rengeteg bírálat ért.
Az RMDSZ-nek a magyarországi belpolitikai csatározások nyomán az egyik vagy a másik oldalról kapott ütések a lehető legrosszabbkor jönnek. A szövetség könnyen kutyaszorítóba kerülhet. A Markó által az anyaországi pártokkal szemben hirdetett "egyenlő közelség" elve sehogy sem akar a gyakorlatban is valóra válni.
Kolozsvár, 2005. szeptember
