Míg Európa május
9-én ünnepli a győzelem napját, Ázsiában csak augusztus, illetve Japán szeptember 2-i kapitulációja hozta meg a felszabadulást. Kína ekkor emlékezik az 1931-ben, Mandzsúria megszállásával kezdődött japán hódítás és a háború 35 millió halottjára, sebesültjére - mint Zhu Zushou nagykövet utalt rá a fogadáson.

A film - amely egy repülőgépével balesetet szenvedett amerikai katona és egy őt megmentő, a Mao seregében szolgáló kínai lány szerelméről szól - a japán katonák kegyetlenségeit bemutatva magyarázatul szolgál arra is, miért lehetnek mind a mai napig kínaiakban olyan mély indulatok a felkelő nap országával szemben. Magyarázat, miért hat annyira irritálóan a közvéleményre, ha a tokiói vezetés engedélyezi a múltat megszépítő tankönyvek kiadását.

A film hat-hét évvel ezelőtt készült, a Kínában fújó új szelek légkörében, amikor amerikai hőse is lehet egy történetnek. Az igazi változást egyébként a valós élet mutatta: a film szerelmes párja, Paul Kersey amerikai színész és Ning Jing kínai színésznő (aki a történetben életét áldozza, hogy a férfi elmenekülhessen a japánok elől) a forgatás után össze is házasodtak.

A véletlen úgy hozta, hogy az évfordulós kínai fogadással egy napon, a Budapesten működő tajvani kereskedelmi képviselet vezetője találkozott a magyar sajtó képviselőivel. Magyarország az "egy Kína" elvet vallja, így nincs diplomáciai kapcsolata Tajvannal, a sziget ezért tart fenn csak kereskedelmi irodát. Tzu Nan Lee szavaiból kiderült, a hatvanadik évfordulót kevésbé ünneplik, mint a népi Kínában, és részben más hangsúlyokkal. Pedig Tajvanon 1945. szeptember 2. nemcsak egy évtizedes, hanem fél évszázados japán megszállás alól hozott felszabadulást. Ám a világháború végeztével felújuló kínai polgárháborúban vesztes, 1949-ben Mao csapatai elől Tajvanra menekülő nacionalistáknak támogatásra volt szükségük az Egyesült Államok mellett Japántól is, hogy ellensúlyt képezzenek a szárazföldi Kínával szemben.

A tankönyv-ügyben és a Peking-Tokió között időről időre fellángoló egyéb, a múlttal kapcsolatos vitákban Tajvan ezért rendre inkább csak hallgat, a lakosság maga is megosztott. Ráadásul Tajvan ma Pekingtől érzi magát fenyegetve.