Több törvény módosítására is szükség volna ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Jelenleg ugyanis a gyerekek és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények, valamint áldozattá válásuk kockázata aggasztóan magas. A helyzet országos szinten is évről évre romlik, de a fővárosban már ijesztő méreteket öltött. Tavaly például tíz bűnelkövető közül egy tizennyolc éven aluli volt. Az sem sokkal ritkább, hogy egy olyan gyerek kerül összeütközésbe a törvénynyel, aki még a tizennegyedik életévét sem töltötte be.

A Fővárosi Közgyűlés városrendészeti bizottsága által, dr. Gulyás Gábor kezdeményezésére még tavaly létrejött az a munkacsoport, amely mindenekelőtt megpróbálja feltárni azokat az okokat és jelenségeket, amelyek miatt a fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatos helyzet ennyire elfajult. Az illetékes szervezetekkel - például a rendőrséggel, a gyámhivatallal - s hatóságokkal együttműködve szeretnének meghatározni egy olyan stratégiát, amely a fiatalok, és gyerekek védelmét szolgálná. A képviselő ügyvédként is azt vallja, hogy az érintett korosztály tagjai, ha valamilyen törvénytelen dolgot művelnek, még nem bűnözők, inkább bűnelkövetők, akikről nem szabad lemondani. Sok esetben ugyanis azért kerülnek összeütközésbe a törvénnyel, mert éretlenek, nem tudnak különbséget tenni diákcsíny és bűncselekmény között. Vannak azonban olyanok is, akik életmódjába már fiatalkorban beépülnek deviáns viselkedésformák, amelyek veszélyesek a társadalomra.

Nem ritka, hogy fiatalkorúak követnek el bűncselekményt gyerekkorúak sérelmére, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyikőjük sem töltötte még be a tizennegyedik életévét. A cselekményekben csoportosan vesznek részt, például a plázák játéktermeinek közelében: ha kifogytak a pénzből, akkor elveszik a gyengébbektől. A tapasztalatok szerint a gyerekek kétszáz forintért vagy két szál cigarettáért képesek kirabolni egymást, miközben nem tudják, hogy ezzel súlyos és büntetendő bűncselekményt követnek el.

Gulyás Gábor háromgyerekes apaként is látja, hogy a sajtótermékek, a televíziós műsorok és a filmek csak erős szűrés után kerülhetnek a kicsik elé, hiszen azokban gyakori az agreszszivitás. Olyan mintát közvetítenek, amelyben nem az a "menő" aki okos, hanem az, aki erős. Az erőkultusz szerinte gyakran sodorja bajba a gyerekeket. Éppen ezért szükség volna a médiatörvény módosítására, de számos ponton az oktatási vagy a családjogi törvény is korrekcióra szorulna. A fiatalkorúak és gyerekek által elkövetett bűncselekmények büntetése sem éri el célját. A jelenlegi gyakorlat szerint egy súlyosabb tett következménye akár javító-nevelő intézet lehet, amely csak árthat a gyereknek. A kisebb súlyú esetekben is a rendőrség foglalkozik a kicsikkel, pedig más módszerrel is lehetne próbálkozni. Például hatékonyabb lehetne a büntetés, ha egy rongálásért elkapott gyereknek azzal kellene jóvátennie hibáját, hogy eltünteti tettének nyomait, például le kellene tisztítania egy általa összefestett falat. Az ilyen elképzeléseket persze pontosan, szakemberek segítségével kellene kidolgozni, és ha kell, ennek megfelelően módosítani a büntetőjogot.

Gulyás Gábor szocialista képviselő többször hangsúlyozta, hogy mindez nem lehet politikai kérdés, hiszen a szülők pártállástól függetlenül aggódnak gyerekeik épségéért és jövőjéért. A munkacsoport vezetője példaként említette, hogy a vagyon elleni bűncselekményeknek legalább a felében mobiltelefont lopnak egymástól a gyerekek, gyakran csoportosan, játéktermekben. A fővárosban ez a gond különösen aggasztó. Tavalyelőtt a Budapesten ismertté vált bűnelkövetők közül 323 volt tizennégy év alatti gyerek és további 1430 olyan fiatal, aki még nem töltötte be tizennyolcadik életévét. Tavaly tovább romlott a helyzet, hiszen a 23469 elkövető között 407 gyerek és 1935 még tizennyolc év alatti fiatal szerepelt. Vagyis a mintegy 23 ezer bűnelkövető között volt több mint 2300 - tehát tízből egy -, aki még nem nagykorú. Az elmúlt években a gyerekkorú bűnelkövetők több mint kilencven százaléka budapesti volt, míg a fiatalkorúak között a fővárosiak száma meghaladta a nyolcvan százalékot.

A sértettek között is a fővárosban van a legtöbb kiskorú. Két éve 491 gyerek volt bűncselekmény sértettje, míg tavaly már több mint kétezer, de csaknem ugyanennyi fiatal vált áldozattá. Gyakran a családon belüli erőszak volt a felelős a történtekért. Ugyancsak a felnőttek "áldozatai" voltak azok, akik pornográf oldalakon szerepeltek a világhálón. A tizennégy év alattiak száma alig marad ezerötszáz alatt, a fiatalok közül pedig valamivel több mint háromszázan kerültek fel tiltott honlapokra.

A családon belüli, illetve a szülők és gyerekek közti érzelmi viszonyok sekélyességét, valamint a felek konfliktus- kezelő készségének hiányát jelzi az is, hogy csak a fővárosban évente mintegy kétezer gyerek és fiatalkorú eltűnésében kell eljárnia a rendőrségnek. Bár többségük idővel megkerül, mégis a csellengő gyerekek nagyobb eséllyel kerülhetnek olyan helyzetbe, amely kihathat további életükre.

A legtöbb gyermekbûncselekményt a plázákban és azok környékén regisztrálják