Kisiskolák: fordulat hét lépésben
"Az Oktatási Minisztérium álláspontja szerint az óvodába járó, és az általános iskola 1-4. évfolyamán tanuló gyermekek nevelését, oktatását mindenképpen célszerű helyben megoldani, akár még úgy is, hogy évfolyamokat összevonnak." Ez a mondat az oktatási tárca honlapján, a Tanévnyitó kiadvány 2005 című dokumentumban olvasható. A cél egybecseng azzal, amit a miniszterelnök jelentett be az országos tanévnyitón.
Ez gyökeres fordulatot jelent az eddigi gyakorlattal szemben, amely - kimondva-kimondatlanul - ösztönözte azt, hogy azokat a kisiskolákat, amelyeket anyagi, illetve demográfiai problémák miatt csak nagy nehézségek árán lehet megtartani, számolják föl. Ez politikai kérdéssé is vált - a Fidesz következetesen a kisiskolák megmentéséért, a "falurombolás" ellen lép fel.
A több mint ezer, ötszáz főnél kisebb lélekszámú település közül alig száz tart fönn önállóan iskolát. Az iskolabezárási és -összevonási hullám az oka, hogy tavaly még 2792, a települési önkormányzat által fönntartott iskola működött, az idei tanévre már csak 2753.
A szaktárca az oktatási célú társulások ösztönzésében látta a probléma megoldásának lehetőségét, de a célkitűzések között mindeddig nem jelent meg az óvodák és az alsó tagozatok helyben tartása. Holott a szakértők régóta egybehangzó véleménye, hogy a jelenlegi finanszírozási helyzetben a kistelepülések számára ez volna az ideális megoldás, miközben a felső tagozatot közösen, egy kijelölt iskolában működtetik. Az óvodában és az első négy osztályban egyébként még nem olyan magasak az iskolák működésében a legnagyobb tételt jelentő bérköltségek: nem kell szaktanár, elég egy délelőttös és egy napközis pedagógus.
A valódi kérdés az, hogy a fordulatnak meglesz-e az anyagi fedezete - ám erre csak a költségvetésből kaphatunk választ. Ezt mondja Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára is, aki azt ígérte: lesznek pluszforrások az oktatási társulások ösztönzésére. Megjegyezte: az oktatási társulásokban egyébként is források szabadulnak fel. Ha például a települések közösen működtetik a felső tagozatot, akkor az addig annak önálló fenntartására fordított összeget a helyben működő alsó tagozat fejlesztésére fordíthatják.
A Pedagógusok Szakszervezete üdvözli és támogatja a kormány oktatással kapcsolatos hét lépését. Különösen fontosnak ítélik a kistelepülések, kistérségek iskolarendszerének ösztönző és szabályozott fejlesztését. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy mindehhez meglegyenek a szükséges költségvetési és szakmai feltételek is - mondta tegnap Árok Antal alelnök. Hozzátette: a kistérségi társulás folyamata már elindult, s "ha jól csinálják, jó is lehetne". Ám sokszor csupán pénzügyi szempontok játszanak szerepet - az ilyen társulásnak nem mindig van hozadéka. Elhibázott lépés például - és volt rá példa -, ha egy társulásban a kisebb település csupán a mérete miatt szakmailag alárendelt szerepet kap, holott nem rosszabb a teljesítménye.
Átszervezésre készülő somogyi iskolák
Somogy megyében tavaly 15, az idén 48 oktatási intézmény kért szakértőt a tervezett átszervezéshez - tájékoztatott Horváth Miklós, az OKÉV (Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont) dél-dunántúli regionális igazgatóságának igazgatója. Tudósítónk megtudta: az idei tanévre 11 kisiskola és óvoda zárt be Somogyban. Új oktatási intézményt nem alapítottak, de 11 esetben új tagozat, továbbá új képzési forma indítását kezdeményezték a fenntartók. Megfigyelhető, hogy a társulási kedv növekszik. Az átalakítások, átszervezések többségében a kisiskolák egy-egy főintézményhez csatlakoznak társintézményként - feladva önállóságukat. Ez a forma biztosítja legjobban a fennmaradásukat a jelenlegi, kistérségi társulásokat támogató finanszírozási rendszerben. Szentgáloskér az egyik somogyi település, ahol végleg bezárták az iskolát. Egerszegi Ferenc polgármester elmondása szerint erre azért került sor, mert a 620 lelkes, önhikis falu nem kapott elegendő állami támogatást ahhoz, hogy a 13 alsó-tagozatos kisdiákja számára továbbra is fenntartsa az iskoláját. A Koppány-völgye Kistérség közoktatási társulásához csatlakozott ettől a tanévtől tagintézményként Bábonymegyer iskolája, továbbá a tabi iskolába járnak ezentúl Bedegkér és Somogyegres felső tagozatos diákjai - tudtuk meg a kistérség központi szerepét betöltő Tab polgármesterétől, Schmidt Jenőtől. Ezzel a lépéssel olcsóbbá vált a három társuló kistelepülés iskolájának fenntartása.
