Rejtélyes tokaji szőlőtőkék
Ez derül ki abból, ahogy a Tokaj Kereskedőház (TK) rendszerhibára hivatkozva pontosította az Orbán család meggazdagodását vizsgáló bizottság kérésére kigyűjtött adatokat az előző ciklus felvásárlásairól.
A kereskedőház Stumpf István kancelláriaminiszter előterjesztésére négymilliárd forint tőkejuttatást kapott az Orbán-kormány idején. Stumpf szerint a pénz a mai napig a kereskedőház tőkéjét gyarapítja, noha az ÁPV Rt. 2002 júliusában megállapította: azt már addigra elköltötték.
Ismert, hogy több tízmillió forint értékben vásárolt fel a TK szőlőt. (Sokszor gyenge minőségűt, igaz, nem ecetnek, hanem asztali bornak valót, ellentétben lapunk egy korábbi állításával.) Az eladók között volt Stumpf Miklós, a kereskedőház vezérigazgató-helyettese (Stumpf István unokatestvére) és családtagjai, Kállai Attila, az Orbán Viktor feleségének akkori résztulajdonában lévő Sárazsadány Kft. ügyvezetője, illetve a cég résztulajdonosai, Kékessy Dezső volt párizsi nagykövet és Szász I. Attila ügyvéd, a TK jogi képviselője. A kereskedőház pontosított 2002-es felvásárlási adatai szerint Kállai és Stumpfék is 1099-1099 forintos kilónkénti áron értékesítettek aszút, más szőlőfajtákat pedig 62-65 forintért.
Az árak hasonlóságának külön jelentőséget ad, hogy a szőlőbotrányt kirobbantó Élet és Irodalom (ÉS) ma megjelenő számában azt firtatja: honnan származhatott a nagy mennyiségű szőlő, ha a kft. tokaji jelenlétét megalapozva 1997-ben - mint tulajdonosai állítják - parlagföldet vásárolt az önkormányzattól? Új telepítésű ültetvény azonban csak a negyedik évben ad használható termést, viszont az ÉS által közölt jegyzőkönyvekben már 1997-es, '98-as és '99-es évjáratú szőlők értékesítéséről tárgyaltak a Sárazsadány Kft. tagjai.