Máig nem tudni, hogyan jutottak a fegyveresek Ingusföldről az észak-oszétiai Beszlanba, mikor kerültek a fegyverek az iskola épületébe, miért indítottak támadást az épület ellen az orosz erők, és volt-e lehetőség tárgyalásra. A túlélők szerint a terroristák konkrét követelésekkel álltak elő: az orosz erők kivonását akarták elérni, valamint egy találkozót az északoszét és az ingus elnökkel, illetve Vlagyimir Putyin elnöki tanácsadójával, Aszambek Aszlanovval. Az orosz fél szerint semmilyen kérés nem jutott el hozzájuk.

Vlagyikavkazban jelenleg is folyik a hivatalos verzió szerint egyetlen életben maradt terrorista, Nurpasi Kulajev pere. Az áldozatok hozzátartozói szerint azonban számos terrorista el tudott menekülni az ostromlott épületből, és Kulajev mellett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjét, Nyikolaj Patrusevet, Észak-Oszétia korábbi elnökét, Alekszandr Dzaszahovot, az Orosz Föderáció belügyminiszterét, Rasid Nurgalijevet és Putyint is felelősségre kellene vonni.

A kérdések áradata is közrejátszott abban, hogy az orosz elnök eddig nem találkozott az áldozatok hozzátartozóival és a Beszlani Anyák Szövetségével. Igaz, Putyin Moszkvában holnap fogadja a beszlani anyák egy csoportját, ám a meghívottak szerint ezt cinikusan időzítette szeptember 2-ra, az otthoni gyászszertartások közepére. Ha elmennek, akkor a beszlani megemlékezéseken nem vádolhatják a kormányt közömbösséggel - ha maradnak, akkor a szervezet lesz az, amely nem hajlandó a párbeszédre.

- Nem kívánjuk Putyint látni a megemlékezésen, ki is adtunk egy ilyen nyilatkozatot augusztus elsején - nyilatkozta lapunknak Emma Tagajeva. A beszlani anyák bizottságának tagja a moszkvai találkozót is ellenezte, de hozzátette: ilyen alkalom ritkán adódik, a 2002-es moszkvai Dubrovka színház elleni terrorakció 118 áldozatának hozzátartozóival és túlélőivel egyetlen alkalommal sem beszélt az orosz elnök. - A találkozón szolidaritást is vállalunk a moszkvai áldozatokkal - mondta a férjét és két fiát elvesztő édesanya.

- Beszlan nem vált Oroszország szeptember 11-jévé, és a tragédia nem késztette a Kremlt kaukázusi politikájának újragondolására - mondta sajtótájékoztatóján Szergej Markedonov. A Politikai és Katonai Elemzések Intézetének osztályvezetője lapunk kérdésére elmondta: az orosz társadalom többsége távoli eseménynek érzi a történteket, amelyek nem okoztak országos traumát. A látható következmény csak annyi, hogy a Kreml az akciót felhasználva, a terrorizmus elleni harc jegyében végrehajtotta központosító törvénymódosításait, megszüntetve többek közt a közvetlen kormányzóválasztást.

Moszkva, 2005. augusztus 31.

Indul a decemberi moszkvai parlamenti pótválasztáson Mihail Hodorkovszkij - közölte tegnap az orosz fővárosban a Yukos olajcég alapítója. Az exoligarcha azután hozta meg döntését, hogy Oroszország különböző részeiből bátorító támogatást kapott. Hodorkovszkijt kilencévi börtönre ítélte egy moszkvai bíróság nagyarányú adócsalás vádjával, de az ítélet nem jogerős. (MTI)