Nem a kövér ember a legerősebb
- Mi a baj a kormányzati szerkezettel?
A központi államszervezet 20-25 százalékkal nagyobb, mint amit az OECD-adatok szerint az ország mérete, GDP-je, illetve a lakosság száma nemzetközi összehasonlításban indokolttá tenne. A túlcentralizálás problémákat okoz a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A központi közigazgatásban túl sok a vezető állás és a hatáskör, párhuzamos apparátusok működnek. A különböző kormányhivatalokban a létszám az elmúlt tizenöt év alatt folyamatosan duzzadt, pedig nem a kövér ember a legerősebb.
- Csakhogy egy választást nyert pártnak pozícióba kell helyeznie az embereit.
Ez politikai kérdés, de a politikai érdekeket csak egy bizonyos szintig szabad figyelembe venni, különben működési zavarok lépnek föl. Helyre kell állítani a politikai és a menedzseri kormányzás egyensúlyát. A javaslataimat tartalmazó első változat és az esetleges kivitelezéshez kapcsolódó törvényjavaslatok elkészültek. A munkát decemberre szeretném befejezni, a megvalósítást a választás utáni időszakra javaslom.
- Ha kormányváltás lesz, Orbán Viktor aligha ezt veszi figyelembe.
A hétvégén én is jártam Kőszegen, és közös vitán vettem részt Navracsics Tiborral. A beszélgetésünkből az derült ki, hogy az ő elképzeléseik nem állnak túl távol attól, amit megfogalmaztam.
- Ön például szétszabdalná a Belügyminisztériumot.
A rend- és közbiztonsági szervek, továbbá az igazságügy egy szervezetbe került az EU-ban, nálunk is érdemes ezen elgondolkodni. De az átalakításra szoruló önkormányzatok, térségek, a helyi közigazgatás és a területfejlesztés ügyét is rendbe kell tenni egy egységes tárcával.
- Megváltoztatná a Pénzügyminisztérium nevét, és ezzel nyilván másfajta feladatokat csoportosítana a József nádor térre.
A pénzügyi tárca elsődlegesen a költségvetés kidolgozója és felügyelője, ezen kívül azonban önálló feladatként jelenne meg számára a korszerű államkincstári rendszer kialakítása és működtetése. A privatizáció lassan lezárul, az ÁPV Rt-re nem lesz szükség. Felesleges az is, hogy minden minisztériumban önálló gazdasági egységek legyenek. Központi illetmény- és számfejtéssel ez kiváltható. Ma nincs egységes vagyonkataszter, a vagyongazdálkodás szétesett. Az új név: Költségvetési és Kincstárügyi Minisztérium. Egy új költségvetési és államháztartási rendszer kialakításának igényét akartam ezzel kifejezni.
- Az elképzelései között önálló gazdaságfejlesztési, illetve gazdasági infrastrukturális minisztérium is szerepel.
Előbbi feladata lenne a stratégiai tervezés, ide kerülne a Nemzeti Fejlesztési Terv, az innováció és a foglalkoztatáspolitika. Ez kiváltaná a munkaügyi és az informatikai minisztériumot. A másik tárca kifejezetten a napi gazdasági ügyekkel foglalkozna.
- A vidékfejlesztést hol jelenítené meg?
A kormány mellett működő kabinetrendszer részeként. Ebben részt venne a területfejlesztési, a mezőgazdasági, a gazdasági-infrastrukturális és a környezetvédelmi miniszter. Még három kabinet felállítását javaslom: nemzetbiztonsági, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai testület működhetne, a kormány alapvető civil partnere pedig a mai Gazdasági és Szociális Tanácsból kialakítandó Társadalompolitikai Tanács lehetne.
- Ismét összevonná az oktatást és a kultúrát.
Az erős kultuszminisztériumban hiszek, amely együttesen foglalkozik az oktatás, a kultúra, a tudomány és a sport területével. Eközben bővülne az Olimpiai Bizottság, az MTA vagy a Nemzeti Kulturális Alap önállósága.
- A rendszerváltozás óta a kormányzati szerkezet négyévente változott. Az ön koncepciója mennyire lehetne tartós?
Az állandó politikai rángatózás ellehetetleníti a hatékony kormányzást.
- Nem tart attól, hogy a koncepció nyilvánosságra kerülése után sokan tömeges elbocsátást fognak vizionálni?
Egy dolog a vízió és más az igazság. A közszféra nagy részében már csökkent a létszám, eközben a vízfej folyamatosan nőtt. A racionalizálás nyomán a legtöbb ember állása megmaradhat, csak a súlypont máshová helyeződik.
