A kormányszóvivő példaként azt említette, hogy az amortizáció tételes felsorolása nem lesz kötelező, és a használatbavételkor egy összegben költségként elszámolható eszközök értékhatára a jelenlegi 50 ezerről 100 ezer forintra emelkedik.

A kormány a lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása és a jogviták megelőzése érdekében kezdeményezi a lakástörvény módosítását is. László Boglár elmondta: az önkormányzati és az állami tulajdonú lakás bérbeadásakor születő szerződésben ki kell kötni a bérlő életvitelszerű bentlakását, és ezt a bérbeadó legalább évente egyszer ellenőrzi. Ezzel megszűnik a lakásbérleti jog törvénytelen eladásának lehetősége. Az állami és a nem szociális jellegű önkormányzati lakás bérlőjének óvadékot kell letennie, amelynek mértékét az önkormányzat határozza meg. A lakáson belüli költségek megosztása a bérbeadó és a bérlő megállapodása szerint történik - ha ilyen nincs, a kisebb karbantartási és felújítási kiadások (burkolatok, nyílászárók felújítása) a bérlőt, a nagyobbak (a pótlások és a cserék) a bérbeadót terhelik. A lakbért önkormányzati rendeletben állapítják meg, és az szociális, költségelvű, illetve piaci alapú lehet. Az áprilisban életbe lépő javaslat pontosítja és kiegészíti a lakáscsere szabályait is.

A törvény szerint az új bérlő nem lesz a korábbi bérlő jogutódja, vele a bérbeadó új szerződést köt. Önkormányzati lakásbérleti jogot a jövőben csak másik tulajdonjogra vagy bérleti jogra lehet cserélni, tehát például haszonélvezetre vagy albérletre nem. Ha az önkormányzat fiktív cserét gyanít, akkor megtagadhatja a hozzájárulását, a bérlő pedig bíróságra mehet.