Megőriznék a falusi iskolákat
Újabb hét lépést jelentett be Gyurcsány Ferenc kormányfő és Magyar Bálint oktatási miniszter tegnap a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tartott ünnepélyes tanévnyitón. Ezek a lépések a már megkezdett oktatási reformot vinnék tovább. A miniszterelnök úgy fogalmazott: igazságosabbá kell tenni az oktatást, hogy egy gyermek sorsát ne az határozza meg, hová, milyen családba született.
Ennek érdekében a jövőben az általános iskoláknak a saját körzetükbe tartozó gyermekek felvételén túl - ha marad még helyük - elsősorban az adott településen élő tanulókról kell gondoskodniuk, előnyben részesítve a hátrányos helyzetűeket. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az úgynevezett elitiskolák sem válogathatnák meg diákjaikat - kötelesek lennének fölvenni az ott lakó és hozzájuk jelentkező rosszabb képességű és rosszabb szociális körülmények közt élő gyermekeket is. (A közoktatási törvény szerint jelenleg is tilos az első osztályba jelentkezőket felvételiztetni, "tájékozódó jellegű elbeszélgetést" azonban lehet tartani, így ezt a kiskaput kihasználva az intézmények mégis szűrhetik a jelentkezőket.)
A javaslat csak az első osztályosok beiskolázására vonatkozik, a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok általános iskolai évfolyamaira történő jelentkezésére - tehát a gimnáziummal együtt működő ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokba pályázókra - nem. Holott a korai szelekció, amit a kormány korlátozni kíván, éppen ezekben az iskolatípusokban a legjellemzőbb.
A kormánynak célja az is, hogy az alacsonyabb lélekszámú településen élő diákok ugyanolyan színvonalú oktatásban részesüljenek, mint a nagyobb városok diákjai. Ezért a kistérségi társulások keretében ösztönözni fogják, hogy ha helyben vannak az iskolák alsó tagozatai, a felső tagozatok iskolabuszokkal elérhetők legyenek, és minden kistérségben legyen olyan tizenkét évfolyamos iskola, ahová felvételi nélkül be lehet jutni. Mindebből arra lehet következtetni, hogy - ha van elég gyerek - a szándék az, hogy a még meglévő iskolákat ne kelljen bezárni. Cél az is, hogy minden kistelepülésen legyen óvoda.
Átalakítják a tankönyvjóváhagyás rendszerét is, hogy a gyermekközpontú tanítás - a lexikális ismeretek túlsúlya helyett - a tankönyvekben is előtérbe kerüljön. Az összes iskolát széles sávú internetkapcsolattal látják el az év végéig, és felgyorsítják a digitális tartalomfejlesztést, azaz megkétszereződik a számítógépen elérhető tananyag. A "Szemünk fénye" elnevezésű program az iskolák világítási és fűtési rendszerének korszerűsítését szolgálja majd, a "Prémium évek" nevű program pedig lehetővé teszi, hogy az iskolafenntartók élni tudjanak a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével. Ezenkívül azt is lehetővé tennék, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás is beszámítson a társadalombiztosításnál a szolgálati időbe. Az átlagon felül teljesítő pedagógusok számára olyan ösztöndíjrendszert alakítanak ki, amellyel a közalapítványok pályázati formában ismerhetik el a tanárok munkáját.
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője minderre úgy reagált: a valóság ismeretét nélkülöző az a bejelentés, hogy minden kistelepülésen legyen óvoda: a most megszűnt intézmények közel fele kistelepülési óvoda volt. Szerinte a pedagógusok, a diákok és a szülők nem ilyen bejelentésre számítottak, ugyanakkor előremutatónak nevezte a tankönyvjóváhagyás rendjére vonatkozó lépést, amelyet a Fidesz is javasolt.
Az oktatási jogok miniszteri biztosához és az állampolgári jogok biztosához fordul az MDF az intézménykihasználtsághoz kötött közoktatási normatíva miatt. Almássy Kornél, a párt alelnöke felháborítónak és alkotmányellenesnek nevezte, hogy gyermekenként tízezer forintot vesznek el azoktól az iskoláktól, amelyekben az osztálylétszám nem éri el az átlagosnak számító 23-at, s ezzel épp a legnehezebb helyzetben lévő intézményektől vonnak el forrásokat. Bejelentette azt is: kezdeményezik az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának önálló intézménnyé válását: vagyis azt, hogy a hivatal ne a tárcához, hanem az Országgyűléshez tartozzon. (MTI)
Visszaadják az érettségi árát
Szeptember 30-ig igényelhetik vissza az érettségi díját azok a korábban érettségizett felvételizők, akiknek májusban azért kellett ismét vizsgázniuk, mert olyan helyre jelentkeztek, ahol felvételi követelmény volt az emelt szintű érettségi, vagy oda, ahol olyan tárgyat írtak elő, amelyből korábban nem érettségiztek. Az oktatási tárca tavasszal azt ígérte: ezeknek a diákoknak visszatéríti a költségeket. Két hete azt közölték: forráshiány miatt senki sem kapja vissza a vizsgadíjat, most mégis közzétettek egy erre vonatkozó pályázati felhívást. Eszerint az érintetteknek - mintegy négyezer diáknak - az OM Alapkezelő címére kell benyújtaniuk az igényüket, amelyhez csatolni kell a vizsgáról szóló tanúsítványt, valamint a díj befizetésének igazolásáról készített másolatot. (V. A. D.)
