Legkevesebb 841-en vesztették életüket a szerdán Bagdadban egy síita vallási megemlékezés alkalmából összegyűlt tömegben kitört pánik következtében - közölték iraki biztonsági források.
Több mint nyolcszáz halott a bagdadi pánikban
Az idézett források szerint magában a tülekedésben 816-an haltak meg, míg 25 ember halálát a helyszínen osztott szándékosan mérgezett étel, illetve ital okozta. A sebesültek száma 323.
Hét további ember azokban az aknavetős támadásokban halt meg, amelyeket a Musza al-Kázím, a síiták hetedik imámjának emelt mauzóleumának a közelében hajtottak végre. Ebben a merényletben 37-en sebesültek meg.
A tömeghisztéria kitörésének oka egyelőre továbbra sem ismert.
Egyes értesülések szerint a pánikot az váltotta ki, hogy a mauzóleumhoz vezető Azamíja-hídon átvonuló tömegben elterjedt a híre annak: a Musza al-Kázím imám mártírhalálának évfordulójára emlékező emberáradatban két öngyilkos merénylő vegyült el és robbantásra készültek. Rengetegen vetették magukat a Tigris-folyóba, vagy zuhantak a vízbe.
A tömeg összetorlódott a folyó fölött 30 méterrel átívelő híd nyugati hídfőjénél lévő ellenőrzőpontnál és tumultuózus jelenetek alakultak ki. Eközben az emberek egymást, nőket és gyerekeket tapostak halálra.
Az iraki védelmi minisztérium szerint a hídon történt tragédia nincs összefüggésben az országot megosztó vallási feszültséggel. A tárca egyik illetékese szerint csak az aknavetős támadások halálos áldozatai írhatóak a vallási torzsalkodások számlájára. Ezekért az akciókért egyébként később egy, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő szervezet vállalta magára a felelősséget.
A tömegpánikot megelőző aknavetős és rakétalövedékes merényletékért a felelősséget magára vállaló Dzsais al-Taifa al-Manszúra szunnita csoport az interneten megjelent közleményében úgy fogalmazott, hogy: "látjuk amint a hitetlenek tömege gyűlik össze körmenetre". Az írás a síitákat "bálványimádással, az egyik legnagyobb bűn elkövetésével" vádolta meg, majd leszögezte: a támadássorozat "célja, hogy megbüntesse (ezt a fellegvárat) a szunniták ellen elkövetett népirtásért".
A síita és szunnita muzulmán közösség közti régi keletű feszültségek kiéleződtek az utóbbi napokban az új iraki alkotmány parlamenti elfogadása után, illetve az alapokmányról tartandó népszavazás előtt. A szunniták elvetik az új alkotmányt, a síita és kurd pártok azonban - nemzetgyűlési fölényüket kihasználva - a szunnita tiltakozás ellenére áldásukat adták a parlamenti szavazásban az alaptörvény tervezetére.
Az Európai Unió Londonban ülésező elnöksége annak a véleményének adott hangot, hogy aknavetős támadás okozta a rendezvényen kitört tömegpánikot. A testület nyilatkozatában a legerősebb kifejezésekkel ítélte el a terrorakciót. Az elnökségi közlemény nem tesz említést arról, hogy a támadást kik követték el, viszont egyértelműen terrorcselekménynek tulajdonítja a síita zarándokokat ért, minden képzelőerőt meghaladó tragédiát. A nyilatkozat szerint vallási rendezvényre igyekvő, ártatlan civileket ért hitvány támadás, és a felelősök gonoszsága nem ismer határt.
(forrás: MTI)