Az írás csak azt bizonyítja - mondta az MTI kérdésére válaszolva Markó -, hogy őt a Securitate 1989 előtt folyamatosan követte, lehallgatta, nem pedig azt, hogy együttműködött a  Ceausescu-diktatúra titkosszolgálatával.

A Cotidianul című bukaresti napilap kedden közölt írásának szerzője, Mirela Corlatan azt írta, hogy Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelenlegi elnöke "szívélyes  viszonyt" ápolt a nyolcvanas években az őt megfigyelő szekus tisztekkel. A rövid írás (amely nem tényfeltáró riport) azonban nem támasztja alá ezt az állítást.

A szerző a Markóról szóló szekus dossziéból idéz, de az újságíró nem állítja, hogy Markó együttműködött a volt titkosszolgálattal, csak néhány idézettel igyekszik sugallni azt. Eszerint 1983. július  2-án a kommunista titkosrendőrség tisztje engedélyt kért feletteseitől, hogy Markó Béla (a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó akkori szerkesztője) "segítségéhez" folyamodjék, vagyis különböző információkat nyerjen tőle a környezetében levő emberekről.

Egy évvel később, június 19-én - mint a lapban olvasható - Markó kilencoldalas - a tiszt által szerkesztett - "magyarázó jegyzéket" írt alá egy Sepsiszentgyörgyön tett látogatásáról. A jelentésben Ioan Grama szekus százados megállapítja: Markó ígéretet tett, hogy ha bármely törvényellenes cselekedetről vagy olyan dologról szerez tudomást, amely "nem megfelelő közhangulathoz"  vezetne, értesíteni fogja a szerveket.

Az MTI kérdésére Markó elmondta: a cikkből éppen annak az ellentéte kerekedett ki, mint amit a szerző sugallni akart. "Azt is mondhatnám: meg kell köszönnöm, hogy közzétették ezt az anyagot, amelyet egyébként nagyon is jól ismertem, csakhogy eddig nem hivalkodtam vele. E dokumentum azt bizonyítja, hogy engem a Securitate 1989 előtt folyamatosan lehallgatott, követett, nem engedtek külföldre utazni. Úgymond a legszigorúbban a nyomomban voltak minden pillanatban. Ez a kis újságcikk megerősíti a múltamat"  - mondta Markó.

Az említett sepsiszentgyörgyi úttal kapcsolatban az RMDSZ-elnök elmondta: az út után bevitték a Securitatéhoz, és egy napig benn tartották. Részletes alibit kellett igazolnia, ugyanis akkor  próbálták ismeretlen tettesek felrobbantani a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobrot, emiatt ott egy kisfiú meg is halt. Sokan vélték úgy akkor, hogy ez provokáció volt. "Mindenesetre akkor rám és több más emberre akarták rábizonyítani, hogy esetleg részesei lehettünk ennek a merényletkísérletnek" - mondta Markó. Arra a kérdésre, hogy kinek állhatott érdekében ilyen cikket írni, a politikus így felelt: a román politikai életben még mindig vannak, akik nem szeretik az RMDSZ-t. "Ez a cikk azonban egyebet is akart bizonyítani, mégpedig azt, hogy itt a magyarok már 1989 előtt is irredenta tevékenységet folytattak" - vélekedett Markó.

Az íráshoz fűzött szerkesztőségi jegyzet állítása szerint a szerző látta ugyan a Markó-dossziét, de nem kapott róla másolatot a szekus-dossziékat kezelő testülettől, a CNSAS-tól. Mirela Corlatan  újságírótól a CNSAS meg is vonta az akkreditációt. Ezzel kapcsolatban Csendes László, a testület magyar tagja az MTI-nek elmondta: az újságírónő már hosszabb ideje tanulmányozott más témákban is a levéltárban dokumentumokat, másolatokat is  készítettek számára. De júniusban a CNSAS megszüntette akkreditációját, mert egy korábbi - nem Markót érintő - cikke miatt bizonyos személyi jogokat sértett.

A törvény értelmében ugyanis csak tudományos kutatásra használható az archívum - mondta Csendes, aki szerint a sajtó  esetében ez azt jelenti, hogy igényesebb, kulturáltabb feldolgozást  várnak el tőle. "Eddig ilyesmivel nem is volt gond, hiszen mindenki, aki nálunk kutatott, felelősen bánt az információkkal" - mondta Csendes, aki a romániai magyar sajtónak adott nyilatkozatában közönséges hírlapi kacsának minősítette a Cotidianul cikkét. (MTI)