- Nem kell bősi méretű építkezésre és természeti beavatkozásra gondolni, mert az olaszok csupán néhány, egyenként tizenegy megawattos létesítményt terveznek - válaszolta a Népszabadság tudósítójának érdeklődésére Maros Havran, a pozsonyi gazdasági minisztérium szóvivője. Kijelentette: jövőre leállítják az apátszentmihályi V-egyes atomerőmű első blokkját, három év múlva pedig a másikat, továbbá a magyar határhoz közeli, kelet-szlovákiai vajányi (Vojany) elavult hőerőművet is.

Emiatt 2010-re csak a napjainkban termelt áram hatvan százalékát lennének képesek előállítani, holott az energiakereslet növekszik, és az áram ára is valószínűleg emelkedni fog. Ezért fejezik be az olaszok a Léva (Levice) melletti mohi (Mochovce) atomerőmű félbehagyott harmadik és negyedik blokkjának építését, s ezért keresik az újrahasznosítható energia felhasználásának a lehetőségeit. Ezek közé tartoznak majd az Ipoly felső szakaszán építendő törpe erőművek is, amelyek Szlovákia szerint nem okoznak környezetkárosítást.

Az utóbbi véleményt lapunknak nyilatkozva megerősítette Miklós László pozsonyi környezetvédelmi miniszter is. - Szlovákiában is támogatjuk az újrahasznosítható energia értékesítését. Elsősorban a biomasszát, a vízenergiát és a geotermikus forrásokat szeretnénk az eddigieknél jobban kihasználni. A törpe vízerőművek építését is szigorú környezetvédelmi elbírálás előzi meg. Ha majd az olaszok benyújtják a terveket, akkor alaposan megvizsgáljuk, megfelelnek-e ezeknek a szempontoknak - hangsúlyozta a miniszter.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy az erőművek az Ipoly felső szakaszán létesülnek, ahol hegyi patakként van esése és bizonyos sebessége is a szlovák-magyar határszakaszon már lelassult folyónak. Nyilvánvalóan völgyzáró gátakat építeni kell, de majd ragaszkodunk ahhoz és szigorúan ellenőrizzük is, hogy a környezeti beavatkozás a lehető legkisebb és kármentes legyen - közölte a tárcavezető. Az Enel képviselője szerint 1,2 milliárd koronát (hozzávetőleg 7,5 milliárd forintnak megfelelő összeget) szánnak erre a célra. Az építkezés időpontjáról még nem döntöttek.

Papanek Lászlótól, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság csoportvezetőjétől megtudtuk: az Ipolyon - amely mintegy 100 kilométer hosszúságban határfolyó - a közös szakaszon csak a magyar fél egyetértésével lehetne erőművet építeni, és egy ilyen beavatkozásnak műszaki szempontból a felső szakaszon sem lenne túl sok értelme. Az Ipoly ugyanis rendkívül szeszélyes vízjárású folyó, a nyári kisvízi időszakban az alsó, határ menti részen is gyakran csak fél-egy köbméternyi víz folyik a medrében (feljebb pedig még kevesebb). Erre a mennyiségre aligha éri meg erőművet telepíteni. Papanek László azt is elmondta: a magyar-szlovák határvízi bizottság Ipoly albizottsága rendszeresen egyeztet a folyóról, az erőműépítés igénye azonban eddig hivatalosan nem vetődött fel.