Másfél év múlva harminckilenc látássérült fiatal kapja kézhez európai üzleti asszisztensi képesítését. Az úttörő jellegű képzés sikere már csak a hazai foglalkoztatáspolitika nagykorúvá válásán múlik.
Látássérült munkát keres
Vakok a munkaerőpiacon
A fogyatékosok között a látássérültek munkaerő-piaci helyzete különösen rossz. Az elérhető pályák piacképtelenek, a vakszakmák elavultak. Az értelmiségi pályákon a látássérültség komoly hátrányt jelent, a humán pályák pedig a látók számára is telítettek. Riasztóak a lehetőségek. Jól képzett látássérültek gombot válogatnak, vagy egyéb, képességeiket jóval alulmúló mechanikus tevékenységekkel kénytelenek beérni.
Magyarországon a vakok és gyengénlátók száma a négy évvel ezelőtti népszámlálási adatok szerint közel hatvanötezer. Foglalkoztatási arányuk ebben az időszakban 5 százalékkal csökkent - Budapesten 50 százalékkal -, így a fővárosi elhelyezkedési lehetőségek is aggasztó szintre zuhantak. A 15 évesnél idősebb látássérültek majdnem fele (42 százalék) saját jogú nyugdíjas, 18 százalékuk rokkantnyugdíjas. A munkaképesek aránya mindössze negyven százalék, de nekik is csak töredékük jut munkához (14 százalék). Ezért van komoly jelentősége annak a projektnek, amely először próbál Magyarországon a lesújtó adatok ellen tenni.
Uniós pénzt nyertek a megvalósításhoz
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete, valamint az Esély XXI. Kht. közös ajánlatot nyújtott be a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program pályázatára. Ezév elején döntés született a kiírás nyerteseiről, és a “Partnerünk Európa" című pályázat közel 107 millió forintot nyert az Uniótól. Ebből a pénzből 39 látássérült fiatalt képezhetnek az OKJ által elismert, európai üzleti asszisztenssé.
Az európai üzleti asszisztens a nemzetgazdaság bármely területén működő vállalkozásoknál számítógép-kezelői, titkári, munkaerő-gazdálkodási, készletgazdálkodási, raktározási, értékesítési, számlázási, pénzügyi, költségszámítási, számviteli, alapvető jogi, statisztikai ismeretek birtokában ügyintézői feladatokat láthat el.
Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének elnöke, a projekt vezetője szerint a mostani uniós pályázat már azt az újszerűséget is próbálja támogatni, ami a nyugat-európai foglalkoztatási rendszerekben régóta jelen van. Nevezetesen azt a hozzáállást, hogy a nem látók sok esetben ugyanolyan színvonalon képesek bizonyos munkákat ellátni, mint látó, munkaerő-piaci vetélytársaik. A hazai munkaadók még nem jutottak el odáig, hogy ezt felismerjék, sokszor idegenkednek a látássérültektől. Reményeik szerint ezzel a programmal tudnak változtatni ezen is - teszi hozzá a projektvezető.
Ki ad nekik munkát?
A SZTÁV Rt. vezérigazgatója, Szilágyi Antal szerint a megfelelő munkahelyek megtalálása lesz a legkomolyabb feladat. Mint mondta, a jó példa kedvéért a végzett diákok közül kettőt a képzés után is alkalmazni fognak. Szerinte ebben a programban az a legfontosabb, hogy nem egy karitatív jellegű tevékenység, hiszen a fenntarthatóságot csak így tudják biztosítani.
A projekt megvalósítása két hónapja tart. Kiválasztották a 39 diákot, akik a 14 hónapos tanfolyam résztvevői lesznek. Készen áll az infrastruktúra, munkába álltak a mentorok, az oktatás jövő héten elkezdődik. A kérdés már csak az, hogy érett-e annyira a magyar foglalkoztatási kultúra, hogy ezeket a fiatalokat alkalmazza. A pályázat ugyanis nemcsak az oktatást foglalja magában, hanem huszonhat végzett diák munkába állítását is. Az unió pedig szigorú. Minden fázisról, minden eredményről el kell számolni. Ha nem akadnak olyan cégek vagy szervezetek, amelyek ezeknek a szakembereknek állást kínálnának, akkor a támogatást vissza kell fizetni.
