A mediátor olcsóbb, mint a bíróság
Németországban évente 50 milliárd euró kárt okoznak a belső vállalati problémák, s a kívülállókkal kialakuló viták nyomán jelentkező veszteség ezt jóval meghaladja - a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara adatai szerint. Ezért a cégek egyre gyakrabban veszik igénybe vitás ügyeik tisztázásához, megoldásához a mediátorok segítségét, sok ezer eurós perköltséget, s nem utolsósorban időt takarítva meg. Egy német felmérés szerint a mediáció a legrosszabb esetben is csak harmadannyiba kerül, mint ha a felek a bíróságon keresnék igazukat. A megkérdezett vállalatok szerint a mediációs egyeztetések 80 százaléka sikerrel végződik. Az Európai Unió ajánlásai között is szerepel, hogy a tagállamok 2006 márciusáig tegyék lehetővé a mediáció alkalmazását a peres eljárások során.
A belső konfliktusok megelőzésében, feloldásában is fontos szerephez juthatnak a mediátorok. A módszer hatékony segítség a munkaadók és a szakszervezet, illetve az üzemi tanács vitáiban, vagy az egyes szervezeti egységek, azok vezetői és munkatársai közötti súrlódások elsimításában, vagy éppen átszervezésekkor. Éppen ezért a cégek sok helyütt saját alkalmazottaikat képeztetik ki közvetítőnek, akiket a többi között a szállítókkal kapcsolatot tartó részlegeknél is előszeretettel alkalmaznak.
A mediációt Magyarországon annak ellenére is kevesen ismerik, hogy törvény szabályozza alkalmazásának feltételeit. Ma már több cég és alapítvány foglalkozik e tevékenységgel, 2003-ban 23 alapító taggal megalakult a Budapesti Ügyvéd-Mediátorok Szakmai Kollégiuma - vagy Mediációs Kollégium is, amely nonprofit, szakmai-konzultációs szervezet. Mediátorok közvetítésével is foglalkozik: üzleti-kereskedelmi, pénzügyi, banki, biztosítási, szerzői jogi és iparjogvédelmi, társasági, munkaügyi, médiával, orvosi műhibával kapcsolatos, családjogi, vagy magánszemélyek közötti jogviták elsimításához egyaránt lehet segítséget kérni.
A közvetítő díjazása a vitában érdekelt felek és a mediátor közötti megállapodástól függ. Rendszerint az eljárásra fordítandó munkaórák számával és a mediátor szakmai tapasztalatával arányos, amelyet a megbízók általában egyenlő arányban fizetnek. Az EU számos tagállamában kifejezetten tilos olyan díjmegállapodást kötni, amely szerint a mediátor az eredményből sikerdíjat vagy részesedést kapna.
Az ugyancsak 2003-ban elfogadott jogszabályból kimaradt a mediátorok képzettségét meghatározó passzus, így ma a fogalmat tágan értelmezve tulajdonképpen bárki lehet mediátor. Egyelőre az is vita tárgya, ki számít megfelelően képzettnek. Akad szakértő, aki szerint csak felsőfokú végzettséggel, előképzettséggel rendelkezőkből lehet sikeres közvetítő - természetesen megfelelő posztgraduális tanulmányok, tréningek elvégzése után.
A Német-Magyar Képzőközpont a berlini Steinbeis Transfer-Institut International Business Law-val, és az Első Magyar Gazdasági Mediációs Közhasznú Alapítvánnyal közösen szeptemberben indít gazdasági mediátor továbbképzést a fővárosban. A többnapos szemináriumokon bárki részt vehet. A képzés során a mediáció alapvető, a gazdaság és a munka világában releváns módszerei, alapvető szakismeretei mellett a konfliktuskezelés elméleti alapelveit oktatják. A résztvevők mindezt a gyakorlatban is megismerhetik, mivel a szerep- és csapatjátékokban szerzett személyes tapasztalatokat is feldolgozzák a szemináriumokon.
