Sírva vigadnak a borászok
Lassan kezdődik a szüret - ünneplik is számtalan rendezvénnyel, csak a fővárosban hármat tartanak a héten. Az elmúlt napok valamicskét pótoltak az augusztusi melegből, így a kunsági borvidéken már meg is kezdték korai - a csaba gyöngye és az Irsai Olivér - fajták szedését. A többi szőlőnek azonban még jót tennének a meteorológusok által ígért meleg nyárvégét idéző napok, azok maradnak a tőkéken.
Ez az év nem kedvezett a bornak, és így a borászoknak sem: a 2005-ös évjárat valószínűleg nem lesz a szakértők kedvence. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára elmondta: a hűvös és csapadékos nyári napokon a szőlő nem tudott elég cukrot gyűjteni - amikor viszont nem esett, olyan forróság volt, hogy emiatt állt le a növényi élet. A párás, csapadékos időjárás hatására a gyomok viszont szépen növekedtek, s gombabetegségek is sok gondot okoznak. Általános az is, hogy az átlagos évek kétszeresét kellett munkában és a költségben a gyomok és a betegségek visszaszorítására fordítani. Ugyanakkor a bőséges csapadék miatt a vékonyabb héjú korai fajták - így az Irsai Olivér és rizlingszilváni -, de a középérésű ezerjó és sárga muskotály bogyói megrepedtek, ami újabb növényvédelmi problémát okoz.
Urbán András ennek ellenére nem temetné az idei évjáratot - bár azt elismeri: a szokottnál nagyobb odafigyeléssel kell majd kezelni a 2005-ös borokat. Szerinte kedvező időjárással (eső nélküli, ám 30 foknál nem melegebb napokkal) még menthető az idei termés.
Ám akárhogy is lesz: a gazdák sokat nem kaphatnak a termésért. A legjobb esetben is 3,5-3,8 millió hektoliteres "bortermés" ugyan nem mondható nagynak, hiány azonban nem lesz a nedűből: a tavalyi készletekből bőven maradt még (700 ezer- egymillió hektoliter a borfelesleg), így a szőlő felvásárlási ára is alacsony marad. A felvásárlók a tavalyi árat se adják meg az idén - pedig már azt is kevesellték a termelők. Van persze, aki többet ígér a tavalyi árnál is, csak 2006-os őszi fizetési határidővel. Megoldást a krízislepárlás jelentene - az Európai Bizottság legkorábban szeptemberben dönthet erről. Ebben félmillió hektoliter krízislepárlását indítványozták a magyar hatóságok, ám ez a borászok szerint már érdemben nem változtatja meg az idei nyomott szőlőárakat. Többen úgy vélik: ha maradnak ezek a felvásárlási árak, sok kisebb gazda akasztja végleg szögre a pincekulcsot.
A magyar bor egyre rosszabbul kel el - a piaci adatok egyre kedvezőtlenebbek. Az export átlagos ára növekedett - ám a mennyiség megállíthatatlanul csökken. A tavalyi kivitel az 1995-ös borexport 44 százaléka. A kivitel mérséklődését ráadásul a behozatal fokozódása kíséri: a közepes minőségű, ám a hazainál jóval olcsóbb (400-1000 forintos) külföldi borok elárasztják az országot. A belső - legális - piacon sem tudták növelni eladásaikat a hazai borászok: tavaly például 19-20 százalékos visszaesést tapasztaltak a 2001-eshez képest.
A magyar borexport majdnem fele Németországba és Nagy-Britanniába irányul. A magyar bor az elmúlt három évben 82 országba jutott el a kiviteli statisztikák szerint. Került a nedűből Kolumbiába és Szenegálba, Argentínába, Chilébe, és - persze - Kubába is. De van magyar borfogyasztó Libanonban, Marokkóban, Pakisztánban és Jordániában is.
A legtöbb bor Olaszországból érkezik (az importnak majd a fele): ide viszont a magyar nedűk nem tudtak bejutni, hiszen a kivitelünk kevesebb, mint két százaléka irányul ide. Ugyanez a helyzet Franciaországgal is: onnan az import értékének 12 százaléka származik, míg az exportban a részesedése kevesebb mint két százalékos.
Betörni azért is nehéz ezekre a piacokra, mert a híres, jó minőségű magyar bor nem jut el a határokon kívülre: a kivitel nagy része hordós termék. Azt, hogy az itteni borok érnek is valamit külföldön aligha tudják. A szakértők is legfeljebb a tokajit említik - néhányan talán megemlékeznek még Villányról. Boltban kapni azonban csak az előbbit lehet. Persze elismerésre is akad példa. A borkedvelőknek szóló egyik neves lap a Decanter internetes honlapján azon száz bor közé, amelyet az embernek a halála előtt biztosan meg kell(ene) kóstolnia két magyar nedű is belefért. Mindkettő tokaji persze - ám legalább megfizethető árú bor. Alig pár tízezer forint az egyik, és százezer alatt van a másik ára is. És ez a toplistás borok egymillió forintos árához képest tényleg semmiség.
Holnap kezdődik a városligeti felvonulási téren a Borfalu 2005. Ide majd 200 kisebb borászat hozza el majd kétezer termékét, hogy ne csak a neves pincemesterek nedűit ismerjék a borkedvelők (Azért lesz híresség is: Gérard Depardieu is bemutatja saját, a franciaországi tignéi Depardieu-birtokon termelt borát). A rendezvény szeptember 4-ig tart. A Borfaluval a budafokiak fesztiválja versenyez: a szeptember 2-án kezdődő háromnapos rendezvényen tisztelegnek borász elődöknek, s mutatják be mostani tudásukat. Szeptember 8-án pedig a Budai Várban a 14. alkalommal rendezett négynapos Borkiállítás és Vásár nyitja meg kapuit, amelyet szervezői az egyik fontos hazai boros eseménynek tartanak.
