Határon túli ügyek, konfliktusos témák
A találkozó előkészítését a teljes hírzárlat jellemzi. A kormányzat egyelőre semmilyen írásos előkészítő anyagot nem bocsátott a külhoni részvevők rendelkezésére, amit az érintettek közül többen furcsállnak. Értesülésünk szerint magas rangú kormányzati tisztviselők az utóbbi napokban a konzultáció kapcsán telefonon beszéltek több kisebbségi vezetővel – a tájékoztatás azonban csak a találkozó dátumának pontosítására, valamint annak közlésére szorítkozott, hogy a tárgyalás keretében információ hangzik majd el „a nemzeti felelősség” Gyurcsány által januárban előterjesztett lépéssor végrehajtásáról, valamint a legutóbb, Budapesten megtartott nemzetközi jogi konzultáció kisebbségekkel kapcsolatos következtetéseiről.
Mint emlékezetes, az említett kormányzati elképzelés magában foglalja a Szülőföld-programot, valamint a nemzeti vízum bevezetését, a honosítási folyamat felgyorsítását, az autonómiatörekvések támogatását és a határon túli magyarság alkotmányosan rendezett jogállásának kialakítását. Forrásaink szerint a kormány mindenképpen el szeretné érni, hogy az érintett kisebbségi szervezetek a legmagasabb szinten képviseltessék magukat a megbeszélésen. Erre van esély, annak ellenére is, hogy a Fideszhez leginkább közelálló határon túli magyar pártok némelyike még nem döntött véglegesen e kérdésben. Ami a konkrétumokat illeti, bizonyosra vehető, hogy a konzultáción anyaországi részről komoly formában nem fog felmerülni a kettős állampolgárság kérdése; ez annál is valószínűtlenebb, mivel az európai nemzeti jogász-konzultáción ettől határozottan eltanácsolták Gyurcsányékat. Ugyanakkor nyilvánvalóan napirendre kerül az úgynevezett „görög” útlevél ügye. Vagyis továbbra is él a kormánynak az az ötlete, hogy magyar okmányokkal kellene ellátni a határon túli magyarokat az unión belüli utazásaikhoz.
Úgy tudni, hogy e pillanatban nem is útlevélről, hanem inkább magyar személyi igazolvány esetleges kiadásáról folyik egyeztetés.
A javaslattal kapcsolatban azonban vannak fenntartások. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a szomszéd kormányok aligha vennék tudomásul magyar nemzetiségű állampolgáraik anyaországi személyi okmányokkal való ellátását. De az sem valószínű, hogy az uniós országoknak feltétlenül tetszene esetleg több százezer ilyen magyar személyi igazolvány kiadása határon túliaknak - Görögországban nagyságrendileg kevesebb volt a dokumentumok száma. A kormány mindenesetre azt tervezi, hogy már a következő hetekben felveszi a kapcsolatot e kérdésben az érintett kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel. Egy ilyen személyigazolvány-kiadás amúgy is értelmetlen lenne EU-tagok esetében - a vajdasági és a kárpátaljai magyarok esetében viszont hosszú távon is megoldódna szabad mozgásuk az EU-ban.
A nemzeti vízum meghonosítása is várható a kormányzati elképzeléseknek megfelelően, ami korlátlan beutazást tenne lehetővé Magyarországra a határon túli magyarok számára - sőt egyes elképzelések szerint a szomszédos országban élő kisebbségiek munkát is vállalhatnának nálunk. Várhatóan felvetődik a találkozón a korábban többször is említett alkotmánymódosítás kérdése. Ennek célja az alkotmányosan rendezett jogállás megteremtése a kisebbségi magyarok számára. A "határon túli magyar" közjogi státusa megszerzésének a tervek szerint az lenne a feltétele, hogy a kérelmező magyarnak vallja magát. Forrásaink szerint az alkotmányjavaslat e pillanatban - főleg az eddig lefolytatott nemzetközi és hazai konzultációk hatására - jóval kevésbé radikális megfogalmazásokat tartalmazna, mint amit még az év elején gondoltak Gyurcsányék.
Ugyanígy szóba kerülhet a MÁÉRT reformja, ez a fórum az uniós belépések nyomán sokak szemében kezdi értelmét veszíteni. Kormányzati oldalon az a vélemény, hogy új magyar-magyar együttműködési formákra volna szükség. Ezekben a kétoldalú elem dominálna és új alapelvként a "kölcsönös felelősséget" is kihangsúlyoznák.
A MÁÉRT megreformálása a jelek szerint nemcsak a Fidesznek nem tetszik, hanem az általa befolyásolt kisebbségi szervezeteknek sem. Ezért a MÁÉRT bármilyen érdemi átalakítása valószínűtlen a 2006-os magyarországi választások előtt. Ellenkezőleg: arra lehet számítani, hogy bizonyos kisebbségi szervezetek - mindenekelőtt a szlovákiai magyar párt - mind nyomatékosabban vetik majd fel a MÁÉRT mielőbbi összehívására irányuló követelésüket.
Úgy tudni, hogy a találkozó egyik legneuralgikusabb pontja a Szülőföld Program támogatási része lesz. A kisebbségiek keveslik a nemrég létrejött támogatási alap által kezelt összegeket - de általában is úgy látják, hogy vontatottan halad az anyaországi pénzek átutalása és összegszerűen is keveslik a határon túlra érkező magyar költségvetési forrásokat. A Szülőföld Alappal szemben már megfogalmazódtak az első határon túli igények: a szlovákiai magyar párt értesülésünk szerint egy újabb anyaországi finanszírozású hidat akar valamelyik határfolyón, míg az RMDSZ az oktatási támogatási összeg emelését javasolja.
