A technológia maga, erősen leegyszerűsítve: a ház alatti telken több ponton százméteres mélységbe lefúrnak, ott állandóan 16 Celsius-fok van. A furatokba folyadékkal töltött csöveket helyeznek, ezek felveszik és a felszínre vezetik a föld hőjét, amelyet egy hőszivattyú segítségével tovább melegítenek. A kazánházakban ezzel a módszerrel 45 Celsius-fokos háztartási meleg vizet, a mindenkori külső hőmérséklethez igazodó, de maximum 40-45 Celsius-fokos fűtővizet állítanak elő. Ezt a megfelelő csőrendszeren a lakásokba pumpálják, ahol egyébként külön is szabályozható a hőmérséklet - tudatta a Hazai Lakásingatlan Szövetkezet elnöke. Máté István elmondta: a lakásokban egyáltalán nem lesznek radiátorok, a fűtést és a hűtést - a rendszer ugyanis erre is alkalmas - úgynevezett regiszterekkel, egyszerűbben: a falakban futó vezetékekkel oldják meg. Máté érdeklődésünkre közölte: a létesítés költségei nem érik el a hagyományos, kazánházas fűtési rendszer költségeinek kétszeresét. Ami pedig az üzemeltetést illeti, a lakók kiadásai 20 százalékkal kisebbek lesznek, mint ha gázzal fűtenének.

A Kazinczy utcai Eszterház legnagyobb erénye azonban, hogy teljesen környezetbarát. Máté Istvánék kiszámolták, hogy az épület mi mindent és mennyit nem ereszt ki, ha kész lesz (2007). Egy hasonló méretű gázfűtéses épületből öt év alatt 800 kilogrammnyi szén-monoxid, csaknem 900 ezer köbméternyi szén-dioxid száll a levegőbe, plusz 1,6 tonnányi különféle nitrogén-oxid.

Az elnök szerint Budapesten gyakorlatilag minden új építésű háznál követni lehetne a példájukat, ahol van elég hely a fúráshoz. Akár egy nagyobb kerttel megáldott családi házban is.

A fővárosban régóta próbálkoznak az alternatív fűtési rendszerek honosításával, egyelőre mérsékelt sikerrel. Valószínűleg még jó ideig a távfűtés lesz a leginkább környezetkímélőnek nevezhető, szélesebb körben elterjedt megoldás: a társaság csak bizonyos pontokon rondítja a levegőt, ott, ahol szolgáltat, vagyis az épületekben nem keletkezik szennyező anyag. Az utóbbi időben a távfűtés mellett komolyabban csak a napkollektoros szisztéma került szóba (komolytalanul a hévizes fűtés: a főpolgármester 2001-ben egy izlandi témájú konzultáció után felvetette, nézzék meg a termálvizes fűtést mint lehetőséget, de a szakértők nagyon rosszul reagáltak az ötletre, amelyről azóta nem is hallottunk). A városházi szakemberek javában vizsgálják, hogyan lehetne hasznossá tenni a napsütést több fővárosi szociális intézményben. Harminc olyan épületet tartanak számon, ahová kifizetődő lenne napkollektort szereltetni. Ilyen ház volna például a Pesti úti idősek átmeneti gondozóháza, a Gergely utcai, a Virág Benedek utcai, a Kamaraerdei úti és a gödöllői idősek otthona. Mindebből kiderül, hogy a budapesti intézményi szférában jószerével ismeretlen a napkollektor, de az igazsághoz tartozik, hogy a civil világban sem igen élnek vele. Legfeljebb kéttucatnyi épület - leginkább budai villa - van, ahol alkalmazzák, de ott is inkább csak a medencék vizének fűtésére.