"A politikai, társadalmi küzdelmek során a zsidó jelző különleges hívószó volt, jellegzetes asszociációkat ébresztett, ebből a helyzetből kívánt fesztiválunk sajátos eszközeivel kilépni" - mondta. Zoltai Gusztáv kiemelte, hogy ma a világ 102 országában élnek zsidók, akik több mint 800 nyelven beszélnek; ami közös bennük, az a hagyományok tisztelete, ápolása. Mint hozzáfűzte, a Zsidó Nyári Fesztivál soha nem volt olyan színes, mint amilyen az idén.

David Admon, Izrael Állam budapesti nagykövete felidézte az Izrael déli részén vasárnap reggel történt terrortámadást, Budapestről kívánva jobbulást annak a két biztonsági embernek, aki élete kockáztatásával megállította a terroristát. Kiemelte: a fesztivál bizonyíték arra, hogy "az életnek tovább kell mennie". Hozzátette, hogy az esemény tovább erősíti a kapcsolatokat Magyarország és Izrael között.

Schiffer János főpolgármester-helyettes a Zsidó Könyvnapokat megnyitva elmondta, hogy több mint húsz kiadó és könyvterjesztő jelent meg a standokon, és tizenkét kötetet kifejezetten az eseményre adtak közre. Hangsúlyozta, hogy a budapesti zsidóság ránk hagyott örökségében az irodalomnak van a legnagyobb súlya, s most a világ zsidó irodalma találkozik a magyar fővárosban. Említést tett arról: Budapest szeretne 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lenni, pályázatában, az elképzelésekben fontos szerepet játszanak a zsidó hagyományok, azok közkinccsé tétele.

Glatz Ferenc történész a zenei, képzőművészeti, filmes, táncművészeti, színházi, gasztronómiai programokat egyaránt magában foglaló, szeptember 4-ig tartó fesztivál fővédnöke úgy értékelte: a magyar zsidó kultúra 1989 óta reneszánszát éli. "Ennek a második virágkornak, ennek a reneszánsznak az eredménye az lett, hogy ez a nemzet végérvényesen tudomásul vette, hogy a zsidó kultúra önálló kulturális egység, a zsidó identitás önálló identitás, ugyanakkor szerves része és tagja a magyar kultúrának" - mondta.